2025 szeptemberében MTR Legal Rechtsanwalt als Headline Sponsor részt vett a IR Global éves konferencián „Legacy in Motion“ Berlinben. Négy napon keresztül több mint 400 tag több mint 75 országból gyűlt össze – egy erős nemzetközi fórum jogászok, adótanácsadók és üzleti tanácsadók számára.

Vezető partnerünk, Michael Rainer és partnerünk, Marc Klaas vezette azt a nyolctagú csapatot, amely kihasználta a lehetőséget a nemzetközi kollégákkal való tapasztalatcserére, kapcsolatok ápolására és új impulzusok szerzésére ügyfeleink számára.

 Legacy in Motion – egy téma, amely hozzánk illikAz idei konferencia mottója „Legacy in Motion“ a fenntarthatóságot, a változást és azt a képességet jelentette, hogy globális környezetben tartós hatást tudjunk elérni. Ez pontosan az, amire az MTR Legal-nál törekszünk: nem csupán rövid távú tanácsadást nyújtunk, hanem ügyfeleinkkel együtt olyan stratégiákat dolgozunk ki, amelyek hosszú távon is megállják a helyüket – legyen szó társasági jogról, adójogról vagy összetett nemzetközi jogvitákról.

Szerepünk Headline Sponsor-ként

Als Headline Sponsor aktívan alakítottuk a berlini konferenciát. A panelbeszélgetések és workshopok mellett számunkra különösen fontos volt a közvetlen tapasztalatcsere. A konferencia tökéletes keretet biztosított a meglévő együttműködések elmélyítésére és új üzleti lehetőségek felfedezésére.

„Egyértelmű üzenetet akartunk küldeni: az MTR Legal az internacionalitást, digitális kiválóságot és vállalkozói gondolkodásmódot képviseli. Berlin pedig ehhez ideális színpad volt” – mondja Michael Rainer.

Marc Klaas kiemeli a jelentőségét: „Az IR Global hálózaton belüli szoros együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy ügyfeleinket határokon átnyúló projektekben még átfogóbban kísérjük – különösen a globális átalakulások időszakában ez döntő előnyt jelent.”Berlin mint helyszín – és nemzetközi stratégiánkA berlini helyszínválasztással a konferencia kiemelte, hogy a város ma Európa vezető gazdasági és tanácsadói központjai közé tartozik. Számunkra ez egy hazai pálya volt nemzetközi hatótávolsággal.

Jelenlétünk Berlinben egy világos stratégia része: Az MTR Legal jelen van minden nagyobb német városban és fenntart képviseleteket Londonban, Párizsban, Amszterdamban és Szingapúrban. Ezáltal biztosítjuk, hogy ügyfeleinket mindenhol támogatni tudjuk, ahol nemzetközi szakértelemre van szükség.

Erős üzenet a jövőre nézve

Az IR Global 2025-ös éves konferenciája számunkra több volt, mint ágazati találkozó. Olyan platformot kínált, ahol értékeinket láthatóvá tudtuk tenni, hálózatunkat erősíteni és megerősíteni a következő évekre kitűzött irányunkat: nemzetközi, digitális, vállalkozói.Örömmel várjuk, hogy az ott kötött kapcsolatokat a gyakorlatban is kamatoztathassuk – ügyfeleink javára, akik egy globális hálózat és kiváló szakmai tapasztalatcsere előnyeit élvezhetik.

Egy adóellenőrzés vagy külső vizsgálat nemcsak időigényes a vállalkozások és önálló vállalkozók számára. Ha a könyvelési nyilvántartások hiányosak vagy ellentmondásosak, az adóhivatal becslést végezhet, ami adófizetési kötelezettséggel járhat. Fontos az adózók számára tudni, hogy nem minden becslés megengedett.

Az adóellenőrzést általában előre bejelentik. A vállalkozásoknak és önálló vállalkozóknak alaposan fel kell készülniük az ellenőrzésre, a szükséges könyvelési dokumentumokat gondosan össze kell gyűjteniük és ellenőrizniük kell azok teljességét. Ha végül mégis sor kerül becslésre, ellenőrizni kell, hogy az adóbecslés megalapozott-e – hiszen erre is felhívja a figyelmet az MTR Legal Rechtsanwalt, mely többek között adójogi tanácsadást nyújt.

Közreműködési kötelezettség adóellenőrzés esetén

Az adózókra az adóellenőrzés során alapvetően közreműködési kötelezettség hárul, vagyis biztosítaniuk kell a hozzáférést az iratokhoz, valamint felvilágosítást kell adniuk a vizsgálatot végzőnek. Ugyanakkor nem kötelező magukat terhelő nyilatkozatot tenniük.

A vizsgálatot végző kritikus kérdéseire is célszerű együttműködően, nyugodtan és tárgyilagosan reagálni. Ha valami nem világos, kérhető írásbeli magyarázat. Javasolt az adóellenőrzés során minden megbeszélés és megállapítás írásos rögzítése, hogy ezek esetleges vitás helyzetben bemutathatók legyenek. Hasznos lehet már a kezdetektől adótanácsadó bevonása is az ellenőrzésbe.

Adóbecslés az ellenőrzést követően

Ha az adóellenőr arra a következtetésre jut, hogy a könyvelés vagy a nyilvántartások hibásak, hiányosak vagy nem meggyőzőek, akkor a jövedelem-megállapítás alapjait a német adózás rendjéről szóló törvény (Abgabenordnung – AO) 162. §-a alapján becsléssel állapíthatja meg. Ez azt jelenti, hogy az adóhivatal saját számításai vagy tapasztalati értékei alapján határozza meg az adóalapot – ami rendszerint az adózó hátrányára történik.

Az adóbecslés tipikus okai közé tartozik a nem szabályszerű könyvelés, hiányzó vagy nem teljes bizonylatok, jelentős eltérések a bevallott és a becsült értékek között, vagy megfelelő dokumentáció nélküli készpénzes ügyletek, mint amilyenek például a vendéglátásban vagy a kiskereskedelemben fordulhatnak elő.

Jogorvoslati lehetőségek adóbecslés esetén

Ha az adóellenőrzés után adóbecslésre kerül sor, az adózónak több jogi lehetősége is van: először is, észrevételt fűzhet az ellenőrzési jelentéshez. Általában az adózók a módosított adóhatározat kiadása előtt megkapják az ellenőrzési jelentést. Ezt a jelentést alaposan át kell nézni. Lehetőség van írásban is reagálni egyes megállapításokra és kifogást emelni ellenük. Egy megalapozott ellenérv – adott esetben utólag benyújtott dokumentumokkal vagy szakértői véleményekkel alátámasztva – arra késztetheti az adóhivatalt, hogy eltérjen a becsléstől vagy enyhítse azt.

Ezen kívül lehetőség van fellebbezést (Einspruch) benyújtani az adóhatározattal szemben. A fellebbezési határidő a határozat kézbesítésétől számított egy hónap. A fellebbezési eljárásban az ügyet újból megvizsgálják. Új dokumentumokat lehet benyújtani és további érveket előadni. Az adóhivatalnak minden érdemi kifogást meg kell vizsgálnia.

Ha a fellebbezés nem hozza meg a kívánt eredményt, lehetőség van a pénzügyi bírósághoz fordulni. A keresetet a fellebbezés elutasításától számított egy hónapon belül kell benyújtani. A bíróságon függetlenül vizsgálják felül a becslés és az adóhivatal eljárásának jogszerűségét.

Aránytalan becslések

Ha az adóbecslés aránytalan, módszertanilag hibás vagy indokolatlan, jó esély van a fellépésre ellene. A Szövetségi Pénzügyi Bíróság már 2018. február 26-i ítéletében kimondta, hogy az adóbecslés eredményének logikusnak, gazdaságilag lehetségesnek és ésszerűnek kell lennie (Az. X B 53/17). A becslést tényleges körülményekhez kell igazítani az adóalap meghatározásához. Egy eljárásban az adóhivatalnak bizonyítania kell, hogy a becslése átlátható.

Mint számos más ítélet is mutatja, az adóbecslésnek nem lehet önkényes eszköze az adóhivatalnak, hanem szigorú jogi követelményekhez van kötve. Például könyvelési hiányosság nélkül a becslés jogellenes. Az adóhivatalnak a becslési módszer megválasztását is indokolnia kell, és biztosítani kell az adózónak a jogorvoslathoz való jogot.

Az adózók lehetőségei

Azoknak az adózóknak, akiket becsléssel sújtanak, ellenőrizniük kell, hogy valóban fennálltak-e a feltételek, és hogy az alkalmazott becslési módszer arányos-e. Számukra a véleményezéstől kezdve az ellenőrzési jelentésen keresztül, a fellebbezésig és a kereset benyújtásáig több jogi út is nyitva áll. Fontos a lehető leghamarabb adótanácsot kérni. Ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljék a túlzott becslés jogerőre emelkedését és jelentős többletadó-terhet.

Az MTR Legal Rechtsanwalt tanácsot ad adóellenőrzés és egyéb adójogi kérdések esetén.

Forduljon hozzánk kapcsolat fel!

A GmbH egyik előnye a korlátozott felelősség. Ez azonban másképp alakulhat, ha az ügyvezető megszegi adózási kötelezettségeit. Ilyenkor akár személyesen is felelhet, amint azt a Baden-württembergi Közigazgatási Felsőbíróság 2024.10.10-i ítélete is mutatja (Ügyszám: 2 S 1297/24).

Az ügyvezetőnek feladatait rendes üzletember és lelkiismeretes vezető gondosságával kell ellátnia. Kötelezettségeik közé tartozik többek között az adók és társadalombiztosítási járulékok szabályszerű megfizetése. Ha az ügyvezető megszegi kötelezettségeit és elmulasztja a szükséges gondosságot, úgy akár a társasággal szemben belsőleg, akár harmadik személyek felé saját magánvagyonával is felelhet. Ez magában foglalja a társaság adótartozásaiért való felelősséget is – hívja fel a figyelmet az MTR Legal Rechtsanwälte gazdasági jogi iroda, amely társasági és adójogi tanácsadással is foglalkozik.

Az ügyvezető személyes felelőssége

A Baden-württembergi Közigazgatási Felsőbíróság megerősítette egy ügyvezető magánvagyonával való felelősségét a társaság adótartozásaiért. Kiemelte, hogy az ügyvezető kötelezettsége a GmbH pénzügyeit úgy kezelni, hogy az adók, jelen esetben az iparűzési adók, határidőre kifizethetők legyenek.

Az alapul fekvő esetben egy volt ügyvezető személyes felelősségéről volt szó egy GmbH-nál. A társaságnak mintegy 41.500 euró iparűzési adóhátraléka volt egy helyi önkormányzat felé. Ezek a tartozások a felperes ügyvezetősége idején keletkeztek. Miután kilépett az ügyvezetésből, a város a német adótörvény (AO) 69. §-a alapján hozott felelősségi határozattal személyesen vonta felelősségre.

A volt ügyvezető és felperes ezzel szemben védekezett. Azzal érvelt, hogy a követelések csak az ő ügyvezetői megbízatása után váltak esedékessé. Mivel ekkor már nem volt befolyása a társaságra, nem lehet felelősségre vonni az adótartozásokért.

Felelősség a társaságból való kilépés után

Ezzel az érvrendszerrel azonban nem járt sikerrel. A Baden-württembergi Közigazgatási Felsőbíróság megerősítette a volt ügyvezető személyes felelősségét a fennálló adók miatt. A bíróság különösen az adózás rendjéről szóló törvény (AO) 69. §-ára hivatkozott, amely lehetővé teszi a jogi személyek képviselő szerveinek személyes felelősségét az adótartozásokért, ha ezek szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegés miatt nem vagy nem időben hajthatók be.

A bíróság indokolása szerint az ügyvezető akkor is felelősségre vonható, ha már megszűnt a társaságban betöltött tisztsége, feltéve, hogy a tartozások az aktív ügyvezetése idején elkövetett kötelezettségszegésekből erednek. A jelen esetben az ügyvezető megszegte az adófizetési tartalékképzési kötelezettségét. Annak ellenére, hogy a GmbH kezdetben megfelelő nyereséget termelt, nem képzett későbbi adókötelezettségek fedezetére tartalékot. Ehelyett a beérkező összegeket más számlákra utalta át, és a működési bevételeket elrejtette az adóhatóság elől.

Adótartalék képzése

Az a kifogás sem járt eredménnyel, hogy a GmbH az adók esedékességekor már fizetésképtelen volt. Az ő kötelessége lett volna gondoskodni az adófizetési tartalék képzéséről, hogy a fizetések határidőben teljesülhessenek. A felelősségi tényállás nemcsak akkor áll fenn, ha a kár az ügyvezetői időszakban következik be, hanem akkor is, ha a jogsértés ebben az időszakban történt, de a következményei csak később jelentkeznek – tette egyértelművé a bíróság.

Az ítélet rávilágít arra, hogy az ügyvezetőknek átfogó kötelezettségeik vannak. Ide tartozik az adók és társadalombiztosítási járulékok szabályszerű megfizetése. Az ügyvezető felelőssége kötelezettségszegés esetén akkor is fennállhat, ha már kilépett a társaságból.

A személyes felelősség kockázatának minimalizálása

Személyes felelősségük kockázatának csökkentése érdekében az ügyvezetőknek mindig áttekintést kell tartaniuk a társaság pénzügyi helyzetéről, hogy a fizetési nehézséget időben felismerjék. Emellett gondoskodniuk kell az adók és társadalombiztosítási járulékok pontos befizetéséről is. Jelentőséggel bír továbbá, hogy valamennyi pénzügyi döntés teljeskörűen dokumentálva legyen, különösen válsághelyzetekben. Ide tartozhat például a fizetőképesség vizsgálatáról készült jegyzőkönyv, az adótanácsadóval vagy bankokkal folytatott egyeztetések, illetve a megtett intézkedések igazolásai. Egy részletes dokumentáció vita, például egy felelősségi határozat esetén döntő jelentőségű lehet. Akkor is dokumentálni kell a társaság pénzügyi helyzetét, ha az ügyvezető távozik a pozícióból.

Az MTR Legal Rechtsanwälte tanácsot ad adóügyi büntetőjogban és az adójog további területein is.

Forduljon bizalommal kapcsolatba velünk!

Az UniImmo Wohnen ZBI-hez hasonló nyílt ingatlanalapokba történő befektetések mindig különböző kockázatokkal járnak. Ilyenek például az ingatlanpiaci ingadozások, értékcsökkenések, üresedések vagy megnövekedett felújítási igények. A német felelősségjog területén szerződéses és deliktuális igényalapok között tesznek különbséget, amelyek különböző feltételeket és jogkövetkezményeket szabályoznak a kártérítési igényekre vonatkozóan. A szakszerű befektetési tanácsadás keretében a befektetőket tájékoztatni kell a fennálló kockázatokról, mielőtt befektetési döntést hoznak, állítja a gazdasági jogi ügyvédi iroda MTR Legal, amely nagy tapasztalattal rendelkezik a tőkepiacjog terén.

Alap áttekintése

Az UniImmo: Deutschland egy nyílt ingatlanalap, amely német ingatlanokba és ingatlan társaságokban való részvételekbe fektet be. Az alap célja, hogy bérbeadással rendszeres jövedelmet termeljen és fenntartható értéknövekedést biztosítson a befektetőknek. Az alap befektetési ötlete olyan emberekhez szól, akik hosszú távú befektetési célokat követnek és hajlandóak vállalni az ingatlanbefektetésekkel járó kockázatokat.

Az alapstruktúra szerint az alapvagyon körülbelül 54%-át németországi ingatlanokba, míg körülbelül 46%-át más európai országokba fektetik. Az alap a jövedelemtermelő képesség növelése érdekében az összes megszerzett ingatlan értékének akár 30%-át hitelből finanszírozhatja. A derivátumokat kizárólag a meglévő vagyon védelmére szabad használni, amelynek célja a befektetők kockázatának korlátozása.

Nyílt ingatlanalapként az UniImmo: Deutschland a német jog, különösen a Polgári Törvénykönyv szigorú előírásainak van alávetve. A BGB 280. és 281. szakaszai szabályozzák a kártérítési igények feltételeit a kötelezettségszegés keretében. Ha kötelezettségszegés történik, például hibás tanácsadás vagy hiányos tájékoztatás miatt, a károsult befektetők kártérítést követelhetnek. A kötelezett – általában a tanácsadó bank vagy az alap kezdeményezője – köteles megtéríteni az okozott kárt. Ez történhet pénzfizetéssel vagy természetbeni visszaállítással.

A legfontosabb alapanalízisek a befektetők számára bármikor transzparensen láthatóak. Az UniImmo: Deutschland egy alap típusa, értékpapír azonosító kódja (WKN) 980550, az ISIN DE0009805507. Az alap árfolyamgrafikonja tájékoztatást nyújt az alap vagyonának alakulásáról és a befektetőknek történő rendszeres kifizetésekről is. További információk az alapgörgetésről, a részesedések számáról, a kifizetésekről és más jellemzőkről a prospektusban és az online elérhető kulcsfontosságú befektetői információkban találhatóak.

Kártérítési esetben – például hibás tanácsadás vagy hiányos kockázati tájékoztatás esetén – a károsult befektetők kártérítési igényeiket közvetlenül az adóssal szemben érvényesíthetik. Feltétel azonban, hogy a BGB 280. szakaszának törvényi követelményei teljesüljenek. Az alap tehát nemcsak a németországi ingatlanpiacon való részvétel és a rendszeres jövedelem révén kínál lehetőséget a befektetőknek, hanem szigorú jogi keretek alá is tartozik, amelyek a befektetők védelmét garantálják.

Német- és Európa-szerte ingatlanokba és ingatlan társaságokban való részvételbe történő befektetéseivel az UniImmo: Deutschland vonzó lehetőséget nyújt azoknak a befektetőknek, akik hosszú távú értéknövekedésre és stabil jövedelemre törekednek. Ugyanakkor fontos tisztában lenni a kockázatokkal és kártérítési esetben ismerni és érvényesíteni saját jogaikat – különösen a kártérítési igényt.

Bank általi hibás tanácsadás mint kötelezettségszegés

A Stuttgarti Tartományi Bíróság előtti eljárás felperese saját bevallása szerint biztonságorientált befektető volt, amint a Handelsblatt online tudósított 2025. május 15-én. A Böblingeni Egyesült Volksbank azonban ennek ellenére többek között ajánlotta neki a részvételt az UniImmo Wohnen ZBI nyílt ingatlanalapban. Hogy a nyílt ingatlanalapban való részvétel egyáltalán nem biztonságos befektetés, az legkésőbb 2024 nyarán derült ki, amikor az alap óriási értékvesztést szenvedett el, és gyakorlatilag egyik napról a másikra körülbelül 800 millió eurót veszített az értékéből.

Ezért a befektető becsapva érezte magát a bank által, és kártérítési igényt érvényesített. A Stuttgarti LG osztotta a nő véleményét. Mivel a bank megszegte tanácsadási kötelezettségét, kártérítési kötelezettsége keletkezett, és meg kell térítenie a felperesnek a befektetett tőkét – döntött a bíróság. Az ítélet még nem jogerős, és a bank már bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be.

Nürnberg-Fürthi LG: Kockázat alacsonyra értékelve

A Stuttgarti LG ítéletei mellett az UniImmo Wohnen ZBI befektetőinek bátorságot adhat a Nürnbergi-Fürthi Tartományi Bíróság 2025. február 21-i döntése is (Az. 4 HK O 5879/24). A bíróság megállapította, hogy a nyílt ingatlanalap kockázatát az alapi információkban túl alacsonynak minősítették, így a befektetők a tényleges kockázatról félre lettek vezetve.

A kockázati indikátort az UniImmo Wohnen ZBI esetében 2, illetve 3 megjelöléssel adták meg. Az osztályozás túl alacsony volt, jegyezte meg a Baden-Württembergi Fogyasztóvédelmi Központ. Véleményük szerint az alapot magasabb kockázati indikátorral, 6-os besorolással kellett volna jelölni.

A Nürnbergi-Fürthi Tartományi Bíróság helyt adott a fogyasztóvédelmi központ keresetének. Azt állapította meg, hogy a ZBI kockázati értékelése nem felel meg a törvényi előírásoknak, mivel nem történik havi újraértékelés az ingatlanok esetében, és nem alkalmaznak megfelelő referenciaértéket. Ezért a kisbefektetők számára nyújtott tőkebefektetések kockázati indikátorát, mint például az UniImmo Wohnen ZBI nyílt ingatlanalap esetében, 6-os kategóriába kell sorolni.

A kockázat központi kritérium a befektetők számára

A Nürnbergi-Fürthi LG továbbá kifejtette, hogy a kockázatértékelés a fogyasztók számára központi kritériumnak számít, és lényegesen befolyásolja befektetési döntésüket. Egy túl alacsony kockázati osztály félrevezeti a befektetőket eredeti kockázataikról, és törvényszegést jelent a tisztességtelen verseny elleni törvény (UWG) keretében. Ezért a ZBI-nek nem szabad az alapot túl alacsony kockázati osztályba sorolva reklámoznia.

A kockázati indikátor 1-től 7-ig terjedő skálán van megadva, ahol az 1 jelöli a legalacsonyabb, a 7 pedig a legmagasabb kockázatot. A fogyasztók számára így átláthatóan közvetítik, milyen kockázatot vállalnak egy tőkebefektetés során.

A Nürnbergi-Fürthi LG ítélete sem jogerős még, és az alap menedzsere már fellebbezést nyújtott be.

Befektetők kártérítési igénye

Ennek ellenére a Nürnbergi-Fürthi és a Stuttgarti LG ítéletek is azt mutatják, hogy a befektetők nem kaphatnak félrevezető információkat az eszközalapú befektetéseik kockázatáról. Ha nem kaptak megfelelő tájékoztatást kockázataikról, kártérítési igényeket érvényesíthetnek. A kártérítési igények mind az alap kezdeményező, mind a befektetési tanácsadók ellen irányulhatnak, ha nem biztosítottak megfelelő tájékoztatást a kockázatokról.

Az MTR Legal ügyvédi iroda nagy tapasztalattal rendelkezik a tőkepiac jogában, és tanácsot ad az UniImmo Wohnen ZBI nyílt ingatlanalap befektetőinek. Lépjen kapcsolatba velünk bátran !

Influencer-csapat létrehozása az LBF NRW-nél

A 2025-ben alapított tartományi pénzügyi bűnözés elleni ügynökség (LBF NRW) önálló szervezeti egységet alkot Észak-Rajna-Vesztfália pénzügyi igazgatásán belül. A különösen összetett pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos hatáskörök egyesítésével a hivatal célja többek között a digitális üzleti modellekhez köthető adó-bűncselekmények feltárása. Ehhez egy saját nyomozói csoport jött létre, amely kifejezetten a kereskedelmi tevékenységet végző influencerekkel, streamerekkel, illetve más közösségi média szereplőkkel foglalkozik.

A nyomozás több ezer, nyilvánosan elérhető forrásból származó adatkészletre támaszkodik. Középpontban a gazdasági célból működtetett közösségi média csatornák állnak, ahol reklámbevételekre, affiliate marketingre, termékelhelyezésre vagy szponzorációból származó bevételekre lehet számítani. Nem csak a pénzbeli kifizetésekre figyelnek, hanem az egyéb, pénzben kifejezhető előnyökre is, mint például tárgyi juttatások, utazások vagy esemény-meghívások.

Mikor válik az influencer-tevékenység adókötelessé?

Alapvetően az a bevétel adóköteles, ha tartós, gazdasági tevékenység nyereségszerzési céllal valósul meg. Ez nemcsak a klasszikus vállalkozási formákra vonatkozik, hanem azokra a magánszemélyekre is, akik rendszeresen tesznek közzé tartalmakat ellenszolgáltatásért cserébe, akár pénzben, akár más vagyoni előny formájában. Adójogi jelentősége már akkor is lehet, ha egy közösségimédia-csatornát tartósan üzemeltetnek, együttműködéseket dokumentálnak vagy például a YouTube, Twitch vagy Patreon platformokon keresztül történik a bevételszerzés.

Jellemző adóköteles tartalmak áttekintése

• Fizetett termékelhelyezések vagy reklámszerződések
• Affiliate-linkek jutalékos elszámolással
• PR-termékminták, ajándékok vagy utazások ellenszolgáltatás fejében
• Előfizetésekből vagy rajongói platformokról származó bevételek
• Saját termékek vagy szolgáltatások értékesítése

Akkor is adóköteles bevétel keletkezik, ha nem pénzbeli kifizetés történik, hanem gazdaságilag értékelhető ellenszolgáltatásban részesül az illető. Az ilyen szolgáltatások értékét meg kell becsülni és be kell vallani.

Lakóhelyáthelyezés és nemzetközi adókötelezettség

Számos esetben az influencerek külföldre helyezik át a lakhelyüket, elsősorban alacsonyabb adóterhelésű országokba. Gyakran említik Dubajt népszerű célállomásként. Azonban egy hivatalos költözés önmagában nem eredményezi automatikusan a németországi adókötelezettség megszűnését. Döntő jelentőségű, hogy továbbra is fennáll-e rendes tartózkodási hely vagy gazdasági érdek Németországban.

Ha Németországban még rendelkezésre áll lakás, a létérdekek központja az országban marad, vagy továbbra is német forrásból származik bevétel, akkor a külföldi lakóhely ellenére is fennmaradhat a korlátlan adókötelezettség. Az adóhatóság egyediesítetten vizsgálja az adott esetet.

Államok közötti együttműködés és információcsere

Az elmúlt években jelentősen fokozódott a nemzetközi együttműködés az adóügyek területén. Több mint 100 ország vesz részt az automatikus információcserében, köztük olyan államok is, amelyek korábban kevéssé voltak átláthatók. A pénzügyi intézmények a meglévő egyezmények keretében rendszeresen továbbítanak információkat a bankszámlákról, tényleges tulajdonosokról és tőkejövedelmekről az adott lakóhely szerinti adóhatóságnak.

A vállalkozások is, amelyek influencerekkel dolgoznak együtt, könyvelésileg rögzítik a teljesítéseket – például számlák, szerződések vagy kifizetési igazolások formájában. Ezek az adatok adóellenőrzések vagy áfa-bevallások esetén alkalmasak lehetnek a közösségi média szereplők azonosítására. A teljes anonimitás lehetősége jelentősen beszűkült.

Digitális nyomozási módszerek és technológiai eljárások

Az adónyomozók modern elemzőeszközöket alkalmaznak a nyilvánosan elérhető tartalmak kiértékeléséhez. Speciális szoftverek és mesterséges intelligencia segítségével a tartalmak automatikusan átvizsgálhatók, összekapcsolhatók és értékelhetők. Ezek közé tartoznak többek között:

• Márkaazonosítás fotó- és videóanyagon
• Együttműködésre utaló jelzések, mint például „Reklám” vagy „Sponsored”
• Utazási útvonalak, szállodamegjelölések és helyadatok
• Fizetési rendszerek és affiliate-linkek beágyazása

Ezen adatok alapján a gyanúra okot adó körülményeket strukturáltan dolgozzák fel, majd összevetik a meglévő adózási információkkal. Mivel sok influencer nyilvános jelenléte kiterjedt, a bizonyítási folyamat gyakran egyszerűbb, mint a hagyományos vállalkozások esetében.

Önbemutatás, mint lehetséges intézkedés

Azok a személyek, akik hiányos vagy hibás adatokat szolgáltattak az adóhatóságnak, bizonyos feltételek mellett büntetlenséget biztosító önbevallással elkerülhetik a büntetőeljárást. Ehhez a bejelentésnek teljesnek, időben történőnek és tartalmilag helyesnek kell lennie. Ki kell terjednie valamennyi adójogilag releváns időszakra és összegre.

A hiányos önbevallás azonban joghátrányokkal járhat. Ezért elengedhetetlen az alapos ellenőrzés és előkészítés. Az adókötelezettségek nem érnek véget a platformváltással vagy a nyilvánosságtól való visszavonulással.

Megítélés és jövőbeni fejlődés

A digitális területen végzett ellenőrzések világosan mutatják, hogy az adózási keretfeltételek igazodnak a gazdasági valósághoz. Minden gazdaságilag aktív tartalomkészítőre vonatkoznak a jövedelemadózás általános előírásai. A társadalmi hálózatokban tapasztalható professzionalizálódás szükségszerűen az adókötelezettségek bővüléséhez vezet.

Ugyanakkor előre látható, hogy ez a tendencia folytatódni fog. A digitális elemzőeszközök alkalmazása tovább fog bővülni. Szintén számítani lehet a nemzetközi adóhatóságok közötti együttműködés elmélyülésére.

Összegzés

Azoknak az influencereknek, akik rendszeresen bevételt szereznek közösségi platformokon keresztül, érdemes teljes körűen megvizsgálniuk adózási kötelezettségeiket. E szakma nyilvános láthatósága jelentősen növeli annak esélyét, hogy az adóhatóságok ellenőrzik őket. Közvetlen pénzkifizetés nélkül – például tárgyi juttatások esetén is – létrejöhetnek adóköteles események, amelyeket be kell jelenteni. Külföldi lakóhely nem nyújt automatikus védelmet a német adókötelezettség ellen, ha továbbra is fennmaradnak a belföldi gazdasági érdekek.

Nem egyértelmű vagy összetett helyzetekben célszerű időben igénybe venni nemzeti és nemzetközi adójogi tanácsadást. Egy szakszerű jogi elemzés segít feltárni a potenciális kockázatokat, jogszabálykövető struktúrákat kialakítani, és szükség esetén megbízható adózási megoldást kidolgozni.

A személyes adatok védelme napjaink egyre digitálisabbá váló világában központi jelentőségű. Az EU Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) és a Szövetségi Adatvédelmi Törvénynek (BDSG) köszönhetően világos és kötelező érvényű szabályok léteznek arra vonatkozóan, hogyan kell a vállalatoknak és cégeknek a vásárlók, alkalmazottak és üzleti partnerek adataival bánniuk. Különösen egy olyan cégcsoportban, amely több vállalkozásból áll, elengedhetetlen, hogy az adatkezelési folyamatokat a cégcsoporton belül jogszerűen alakítsák ki. A GDPR és a BDSG szabályozzák, hogyan gyűjthetők, tárolhatók és dolgozhatók fel a személyes adatok a magánélet és az érintettek jogainak védelme érdekében. A vállalatok és cégek kötelesek ezeket az előírásokat következetesen betartani, hogy megőrizzék az érintettek bizalmát és elkerüljék a jogi kockázatokat.

Cégcsoport és adatvédelem

Egy cégcsoport több olyan vállalat egyesülése, amely egy közös irányítás alatt áll. A cégcsoport irányítása felelős azért, hogy a teljes cégcsoporton belül betartsák az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) és a Szövetségi Adatvédelmi Törvény (BDSG) előírásait. Ez a cégcsoport minden szintjét és vállalatát érinti – az anyavállalattól a leányvállalatokig. A személyes adatok gyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának a jogszabályi előírások szerint kell történnie a cégcsoport egészében. A cégcsoport irányítása köteles biztosítani, hogy a cégcsoport mindegyik vállalata ismeri és megvalósítja az adatvédelmi követelményeket, hogy biztosítsa az adatok biztonságát és védelmét. Csak így érhető el egységes és jogilag biztos adatvédelmi szint a teljes cégcsoportban.

Felelős személy és adatvédelmi tisztviselő

A cégcsoporton belül a felelős személy az a személy vagy szervezet, amely eldönti, milyen célokra és eszközökkel történik a személyes adatok feldolgozása. Az adatvédelmi tisztviselő feladata ezzel szemben az, hogy a cégcsoport minden vállalatában felügyelje az adatvédelmi előírások betartását. Tanácsot ad a cégcsoport vezetőségének és az egyes vállalatoknak minden adatvédelmi kérdésben, oktatja a munkavállalókat és az érintettek kapcsolattartója, ha azok adatkezeléssel kapcsolatos jogaikról van szó. Szoros együttműködés a felelős személy és az adatvédelmi tisztviselő között elengedhetetlen, hogy biztosítsák az adatvédelmi előírások betartását a teljes cégcsoportban, és hatékonyan védjék az érintettek jogait.

A BAG ítélete személyes adatok cégcsoporton belüli továbbadásáról – Az. 8 AZR 209/21

Az adatvédelem a munkajogban is központi szerepet játszik. Ez nem csupán az alkalmazottak személyes adatainak harmadik felek részére történő kezelésére vonatkozik, hanem egy cégcsoporton belül is. A Német Szövetségi Munkaügyi Bíróság 2025. május 8-i ítéletével világossá tette, hogy a cégcsoporton belül is be kell tartani az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírásait (Az. 8 AZR 209/21).

A hatóságok feladata az adatvédelmi rendelet (GDPR) alkalmazásakor fontos: biztosítaniuk kell az adatvédelmi törvények, ideértve a tartományi adatvédelmi törvényeket is, betartását, és intézkedéseket kell hozniuk az adatok összegyűjtése és a személyes adatok védelme érdekében az interneten. Bizonyos esetekben ezek az intézkedések és feladatok a rendelet megfelelő cikkei alapján szabályozottak, hogy az érintettek – mint például az állampolgárok, felhasználók és a nyilvánosság – jogait megőrizzék és az átláthatóságot biztosítsák.

Az álláspályázatoktól kezdve, az alkalmazotti viszony megszűnéséig, számos alkalmazotti adatot gyűjtenek és dolgoznak fel a munkahelyen. Az alkalmazóknak különösen az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) és a Szövetségi Adatvédelmi Törvény (BDSG) előírásait kell betartaniuk, állítja az MTR Legal ügyvédi iroda, amely többek között adatvédelmi jogban ad tanácsot.

A GDPR-t figyelembe kell venni az adatok cégcsoporton belüli továbbítása során

A GDPR előírásait az adatok cégcsoporton belüli továbbítása során is be kell tartani, ahogyan azt a Német Szövetségi Munkaügyi Bíróság 2025. május 8-i ítélete mutatja. A BAG világossá tette, hogy a munkavállaló kártérítési igényt támaszthat a GDPR megsértése miatt.

A szóban forgó esetben a munkáltató a munkavállaló személyes adatait a cégcsoporton belül egy cégcsoport fölérendelt szervezetének továbbította. Ennek oka az volt, hogy egy új, felhőalapú szoftvert kívántak tesztelni a személyzeti igazgatás érdekében. Ezzel a szoftverrel szerették volna bevezetni egy új, cégszintű személyzeti menedzsment rendszert.

Az új személyzeti menedzsment rendszer ideiglenes tesztelését egy korábbi kollektív szerződés rendezte. A megállapodás értelmében közölni lehetett a név, a munkaviszony kezdete, a cég, a munkavégzés helye, valamint az üzleti telefonszám és az email cím. Azonban a munkáltató a fizetés, születési dátum, családi állapot, társadalombiztosítási szám, adóazonosító és a magánlakcím információit is továbbította a cégcsoport vállalatának.

Az adatvédelmi rendelet alkalmazása és az illetékes cikkek nemcsak a vállalatokra, hanem a hatóságokra is vonatkoznak, hogy a felhasználók, érintettek és állampolgárok jogait védjék. Az adatgyűjtésre és a személyes adatok védelmére szolgáló intézkedések, valamint a tartományi adatvédelmi törvények betartása minden esetben fontos feladat és központi kihívás, hogy az átláthatóság biztosítva legyen a nyilvánosság felé.

Adatok jogalap nélkül történő továbbítása

Ez ellen az alperes védekezett. Azt állította, hogy adatait jogalap nélkül kezelték, mert az éles adatok használata a tesztidőszak során nem volt szükséges, és így sérti az 5. cikk GDPR szerinti adatminimalizálás és célhoz kötöttség elveit. Továbbá a feldolgozás nem volt lefedve a létező kollektív szerződés által. Az 82. cikk 1. bekezdése szerint nem vagyoni kártérítési igényt támasztott a GDPR megsértése miatt.

Miután az alacsonyabb szintű bíróságok elutasították a keresetét, végül a Német Szövetségi Munkaügyi Bíróság előtt kötött ki. A BAG először az Európai Bírósághoz fordult. Az EUB 2024. december 19-i ítéletével világossá tette, hogy az adatkezelés szabályoknak egy kollektív szerződésben a GDPR rendelkezéseinek megfelelően kell lenniük. A BAG csatlakozott ehhez a joggyakorlathoz és úgy döntött, hogy az alperesnek joga van kártérítéshez.

Az adatvédelmi rendelet és a tartományi adatvédelmi törvények alkalmazása az összes esetben és helyzetben a hatóságok feladataira és az érintett állampolgárok és felhasználók védelmére központi jelentőséggel bír. A személyes adatok védelmére és az internetes adatgyűjtésre vonatkozó intézkedések végrehajtását az átláthatóság biztosítása érdekében is meg kell valósítani.

Nem vagyoni kártérítés iránti igény

A munkáltató több adatot adott át a cégcsoport fölérendelt szervezetének, mint amennyit a kollektív szerződés megengedett. Ez nem volt szükséges, és a GDPR megsértését jelentette, tette világossá a BAG. A személyes adatok cégcsoport fölérendelt szervezetének történő továbbításával az alperes elvesztette az irányítást adatai felett és emiatt nem vagyoni kár érte, világossá tette a BAG.

Az ítélet rámutat, hogy a cégcsoporton belüli adatátadásnak is az adatvédelmi jog szempontjából vizsgálva kell történnie. A GDPR adatvédelmi követelményeit teljes mértékben be kell tartani. Ez különösen magában foglalja az adatminimalizálás, a célhoz kötöttség és az átláthatóság elveit.

Az alkalmas intézkedések végrehajtása és az adatvédelmi rendelet folyamatos alkalmazása, valamint az érintett, például állampolgárok és felhasználók védelme és a hatóságok feladatai végrehajtása minden körülmények között elengedhetetlen. Ez magában foglalja az internetes adatgyűjtést, a tartományi adatvédelmi törvények betartását és a nyilvánossággal szembeni átláthatóságot.

Személyes adatok kezelésének követelményei a munkaviszonyban

Alapvetően a személyes adatok kezelése a munkaviszonyban csak akkor megengedett, ha van rá jogalap. Ez érvényes például akkor, ha az adatkezelés szükséges a munkaszerződés teljesítéséhez. Ezen túlmenően az adatkezelés akkor is megengedett, ha a munkavállaló beleegyezését adta. Fontos, hogy a beleegyezés önkéntes, konkrét legyen és visszavonható. Az adatkezelés akkor is megengedett lehet, ha a munkáltató jogos érdekét igazolni tudja a vállalat biztonságának megőrzésére, és ez nem ütközik a munkavállaló felülkerekedő érdekeivel vagy alapjogaival.

A BAG ítélete hangsúlyozza a munkavállalói adatok felelős kezelésének fontosságát, valamint azt, hogy az adatvédelmi szempontokat már korán és átfogóan integrálni kell az üzemi folyamatokba.

Az MTR Legal ügyvédi iroda munkajogi és adatvédelmi jogi.

Örömmel adunk kapcsolatot hozzánk!

Az adatvédelmi rendelet és a releváns cikkek alkalmazása, valamint az internetes adatgyűjtésre vonatkozó intézkedések végrehajtása és a tartományi adatvédelmi törvények betartása az érintettek, állampolgárok és felhasználók védelmét, valamint a hatóságok feladatai és a nyilvánossággal szembeni átláthatóság végrehajtását minden körülmények között központi jelentőséggel bír.

Új hatóság célozza meg a digitális adócsalást

2025 januárjában Észak-Rajna-Vesztfália létrehozta a Pénzügyi Bűnözés Elleni Tartományi Hivatalt (LBF NRW) – egy országos szinten egyedülálló intézményt, amely a legkorszerűbb technológiával és speciális csoportokkal veszi célba az adóval kapcsolatos bűncselekményeket. Ez a központi nyomozóhatóság egyesíti többek között a pénzmosás elleni küzdelem, a kiberbűnözés, valamint az adóelkerülés területeit. Ebben a keretben hoztak létre egy különleges nyomozócsoportot, amely kizárólag az influenszerek, streamerek és más online üzleti modellek világával foglalkozik. Az úgynevezett „Influencer-team” feladata, hogy a közösségi médiában szokatlan számlamozgásokat, reklámpartnerségeket és tisztázatlan bevételi forrásokat elemezzen és ellenőrizzen adózási szempontból.

Ez a fókuszálás semmiképp sem önkényes. Sokkal inkább a drasztikusan növekvő iparágra reagál a tartomány, ahol óriási forgalmak áramlanak, de az adókötelezettség gyakran elhanyagolt vagy tudatosan figyelmen kívül hagyott. Az illetékesek rendszerszintű problémáról beszélnek, jelentős pénzügyi következményekkel: csak Észak-Rajna-Vesztfáliában a feltételezett adókár már mintegy 300 millió eurót tesz ki. És feltételezhető, hogy hasonló struktúrák más tartományokban is léteznek.

Az adócsalások méretei – több ezer adatsor, több száz eljárás

Az Influencer-team nyomozásai kiterjedt adatbázison alapulnak. A hatóság közlése szerint mintegy 6.000 adatsort értékeltek ki – köztük közösségi média profilokat, reklámkooperációkat, pénzmozgásokat és nyilvános tartalmakat, amelyek kereskedelmi tevékenységekre utalnak. Sok esetben a nyomozók reklámok és tranzakciók összevetésével tudták rekonstruálni, hogy keletkeztek-e bevételek, s ha igen, milyen mértékben – és hogy azokat szabályszerűen bevallották-e.

Jelenleg már több mint 200 büntetőeljárás folyik influenszerek ellen, akiknek lakóhelye Észak-Rajna-Vesztfáliában van. Ezek többségében öt számjegyű összegekről van szó, de súlyosabb esetekben akár milliós nagyságrendűek is lehetnek az összegek. A tendencia növekvő, mivel az adatok feldolgozása még közel sem teljes. A nyomozók az eljárások számának további növekedésére számítanak a következő hónapokban. Különösen feltűnő a szcéna professzionalizálódása – sok vádlott nem hobbiként, hanem kifejezett nyereségorientált vállalkozásként működteti közösségi média-csatornáit, mindezt azonban adózási bejelentés nélkül.

Célkeresztben az adóparadicsomok – Miért költözik sok influenszer Dubajba?

A nyomozásokban visszatérő mintát jelent, hogy sok influenszer hirtelen Dubajba települ át. Az Egyesült Arab Emírségek metropolisza különleges adózási státusznak örvend: nincs személyi jövedelemadó, nincs tőkenyereségadó – látszólagos paradicsom azoknak, akik az interneten keresnek nagy összegeket. Számos esetben világosan látszik, hogy a költözés nem személyes, hanem pusztán adózási okokból történik. A gond csak az, hogy általában továbbra is szoros gazdasági és személyes kapcsolatok maradnak fenn Németországgal, amit adójogi szempontból „szokásos tartózkodási helyként” lehet minősíteni.

Ehhez hozzájön, hogy a német adóhatóság az egyértelmű kijátszási kísérleteknél egyre inkább nemzetközi szinten is együttműködik. Információcsere-egyezmények és automatizált adatlekérdezések révén próbálnak a nyomozók még az olyan látszólag biztonságos kikötőkben is hozzáférni releváns információkhoz, mint Dubaj. Az egyszerű külföldre költözés, hogy elkerülje a német adóhatóságot, tehát már nem működik zökkenőmentesen – és a jövőben ráadásul még nagyobb kockázatot fog jelenteni, mivel a nemzetközi nyomozói együttműködések tovább bővülnek.

Hogyan rejtik el a bevételeket – eltűnt reklámok és rövid életű tartalmak

Különösen rafinált módszer a reklámbevételek elleplezésére az Instagram- és TikTok-sztorik alkalmazása. Ezek a tartalmak 24 óra elteltével automatikusan eltűnnek, így első pillantásra nem hagynak maradandó nyomot. Azonban a nyomozók ehhez is igazodtak: digitális archiválás és automatizált keresési eljárások révén még a legmulandóbb reklámkooperációk is dokumentálhatók és kiértékelhetők. Az együttműködések márkákkal, illetve affiliate programok is visszakövethetők tracking kódok és linkadatok alapján. Az Influencer-team felállítása jól mutatja, mennyire célzottan és digitális módszerekkel dolgozik manapság az adónyomozás.

Kit érint? – A nyomozók a nagy fiókokra koncentrálnak

Ellentétben a gyakori félelmekkel, az intézkedések nem az alkalmi felhasználók vagy kisebb fiókok ellen irányulnak, akik csak néha ajánlanak termékeket. A fókusz a profi szereplőkre helyeződik, akik esetenként hat számjegyű havi forgalmat érnek el, rendszeresen közzétesznek kereskedelmi tartalmakat, ám hivatalos adószámmal nem rendelkeznek. Ezekben az esetekben a nyomozók szándékosságból indulnak ki, nem pedig tudatlanságból. A hatóság álláspontja szerint szervezett, rendszerszintű adóelkerülésről van szó, ahol minden bevételt – akár pénzt, utazást vagy tárgyi juttatásokat – tudatosan igyekeznek eltitkolni.

Nő a nyomás – Milyen következményekkel számolhatnak az érintettek?

Aki az adónyomozás látókörébe kerül, annak komoly következményekkel kell számolnia. Sok jelenleg folyó eljárás során házkutatásokat, IT-eszközök és bankszámlával kapcsolatos iratok lefoglalását is végrehajtották. Néhány vádlott utólag törlesztette adótartozását – gyakran hat számjegyű összegben. Ez azonban nem mentesíti őket a büntetőjogi következmények alól. Az adócsalás Németországban bűncselekménynek számít, és pénzbírsággal vagy akár szabadságvesztéssel is büntethető. Különösen súlyos az eset, ha ismétlődés, vagy milliókat érintő összegek fordulnak elő.

A nyomozók módszerei is változtak: algoritmusok, külföldi adatok és mesterséges intelligencia alapú elemzőeszközök segítségével a digitális felderítés jóval hatékonyabbá vált. Online reklámok, tranzakciós adatok és közösségi média interakciók összekapaszkodnak a rejtett bevételek felderítésére. A hatóságok ezzel olyan eszközökhöz jutottak, amelyek bonyolult szerkezetekben is képesek bizonyítékot rögzíteni.

Jelzésérték és jövőbeli kilátások – Mit jelent ez a lépés az iparág számára?

Az észak-rajna-vesztfáliai hatóságok következetes fellépése messze túlmutat a tartomány határain. Az üzenet egyértelmű: a digitális üzleti modellek is adókötelesek. Az influenszerek és tartalomgyártók többé nem rejtőzhetnek tartalmaik gyors lefolyása vagy külföldi címek mögé. Ez a fejlemény fordulópontot jelent, ahol a digitális láthatóság egyre inkább adózási felelősséget is jelent.

Más tartományok számára az NRW-ben alkalmazott eljárás mintaként szolgálhat. Az Influencer-team sikerei önmagukért beszélnek, és csak idő kérdése, hogy máshol is hasonló struktúrák jöjjenek létre. A digitális üzleti modellek növekvő jelentősége mellett az adóhatóságok alkalmazkodása logikus és szükségszerű lépés. A közvélemény az új irányt igazságos intézkedésként fogadja a jogszerűtlen adózási eltérések ellen.

Mit tegyenek most az érintettek? – Forduljon szakértőhöz

Aki attól tart, hogy a közösségi médiából származó bevételei miatt a pénzügyi hatóságok célkeresztjébe kerülhet, ne habozzon, cselekedjen időben. A tétlenség ugyanis drága lehet – nemcsak anyagilag, hanem büntetőjogi szempontból is. Érdemes a saját üzleti tevékenységeket átláthatóan feldolgozni, teljes körűen dokumentálni. Ide tartoznak a reklámbevételek, platformdíjak, termékkooperációk, valamint a kapott tárgyi juttatások, például utazások, technikai eszközök vagy divatcikkek.

Sok esetben célszerű korán jogilag jártas, adójogi szaktudással rendelkező tanácsadóhoz fordulni. Ő segíteni tud a meglévő kockázatok reális felmérésében, a szükséges pótlólagos bejelentés vagy önbevallás elindításában, valamint a lehetséges következmények minimalizálásában.

A szakszerű tanácsadás nemcsak az újabb eljárások kezelésében nyújt biztonságot, hanem jogilag szilárd alapot is biztosít a jövő számára. Aki átláthatóan működik, és betartja az érvényben lévő adójogszabályokat, jelentősen csökkenti a pénzbírság, visszakövetelés vagy akár büntetőjogi következmények kockázatát.

Összegzés – Az adóhatóság éber: az adókötelezettség az uploadnál nem ér véget

Az online marketing világa az elmúlt években rohamosan fejlődött – milliókat keresnek lájkokkal, megtekintésekkel, kattintásokkal. A sikerrel azonban a felelősség is nő. Az Influencer-team Észak-Rajna-Vesztfáliában egyértelműen mutatja, hogy a pénzügyi hatóságok felismerték ezt a változást és ennek megfelelően reagálnak. Az eddigi nyomozások csupán a kezdetet jelentik. Ezek egy új szakaszát jelzik az adóellenőrzésnek, amely többé nem tekinti jogi szürke zónának a digitális üzleti modelleket.

Az influenszereknek, streamereknek és digitális vállalkozóknak mindezt jelzésként kell értékelniük arra, hogy adókötelezettségüket komolyan vegyék. Mert egy dolog bizonyos: a digitális siker gyorsan elérkezhet – de az adóhatóság jelenléte is rég megjelent a neten.

Az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet (EK) 1924/2006 számú rendelet képezi a központi jogi alapot az élelmiszerek tápértékre és egészségre vonatkozó állításainak használatára az Európai Unióban. A rendelet célja a fogyasztóvédelem erősítése és az egészségre vonatkozó állítások egységes alkalmazásának biztosítása az EU minden tagállamában. A rendelet szabályozza, hogy a gyártók milyen feltételekkel tehetnek bizonyos állításokat élelmiszereik előnyeiről vagy hatásairól. A rendelet különbséget tesz a tápértékre vonatkozó állítások, mint például a „gazdag C-vitaminban”, és az egészségre vonatkozó állítások között, amelyek összefüggést teremtenek egy élelmiszer fogyasztása és annak egészségre gyakorolt hatása között. A rendelet központi eleme az a követelmény, hogy minden állításnak szilárd tudományos alapon kell nyugodnia, hogy elkerülhető legyen a fogyasztók megtévesztése. Így biztosítható, hogy az EU teljes területén a fogyasztók megbízható és összehasonlítható információkhoz jussanak.

Szabályozási terület

Az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet szabályozási területe minden élelmiszerre kiterjed, beleértve az étrend-kiegészítőket is, amelyeket az EU-ban forgalomba hoznak. A rendelet minden olyan állítást érint, amely összefüggést teremt egy élelmiszer vagy annak valamely összetevője és az egészség között. Ide tartoznak például azon állítások, amelyek a tápanyagok, mint a C-vitamin, kalcium vagy rostok jelentőségét az egészség szempontjából emelik ki. Az étrend-kiegészítőkben gyakran használt termékek, mint a gyógynövények, fűszerek vagy növényi kivonatok is a rendelet hatálya alá esnek. Döntő fontosságú, hogy az egészségre vonatkozó állítások csak akkor engedélyezettek, ha általánosan elfogadott tudományos adatokon alapulnak és az átlagos fogyasztó megértheti ezeket. Ez biztosítja, hogy az élelmiszerekre vonatkozó állítások átláthatók és érthetők legyenek, és a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak egészségükkel kapcsolatban.

Az EUB ítélete 2025.04.30. – C-386/23 sz. ügy

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2025. április 30-án meghatározó ítéletet hozott az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet alkalmazásáról a botanicals esetében (C-386/23 sz. ügy). Ennek alapján egészségre vonatkozó állítások a botanicals esetében csak szigorú feltételek mellett engedélyezettek. A rendelet vonatkozó cikkei szabályozzák, hogy mely állítások és kijelentések megengedettek termékeken, és miként értékelendők ezek jogilag.

Az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet (HCVO) 2007 óta érvényes az egész Európai Unióban. Célja, hogy megvédje a fogyasztókat az élelmiszerek és étrend-kiegészítők állítólagos egészségügyi hatásaival kapcsolatos félrevezető reklámoktól. A rendelet szerint a gyártók csak olyan egészségre vonatkozó állításokat tehetnek, amelyeket az Európai Bizottság engedélyezett, így érvel az MTR Legal ügyvédi iroda, amely többek között az élelmiszerjogi tanácsadásról is ismert.

Pozitív lista az egészségre vonatkozó állításokhoz

Az engedélyezett egészségre vonatkozó állításokat ún. pozitív listákon teszik közzé. Sok ún. botanicals, tehát növényi anyag, mint gyógynövények, kivonatok vagy növényi összetevők, amelyeket gyakran használnak étrend-kiegészítőkben, helyzete azonban továbbra is tisztázatlan. Számos jóváhagyás iránti kérelmet nyújtottak be, de ezek jelentős részét az EU-bizottság még nem hagyta jóvá, illetve nem utasította el. Ezek jogi függőben lévő állapotban vannak. A mögöttük lévő anyagok, összetevők és tápanyagok értékelése döntő fontosságú az egészségre vonatkozó állítások jóváhagyásához, mivel egy tápanyag vagy más összetevő tulajdonságait tudományosan bizonyítani és szabályozóilag ellenőrizni kell. Az EUB 2025. április 30-i ítéletével világosságot teremtett.

A központi ügyben egy német cég reklámja safrán- és dinnyelé-kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítőről szól. A csomagoláson és az online hirdetésekben olyan hatásígéretek szerepeltek, mint „hangulatjavító hatású”, „csökkenti a stresszt” vagy „hozzájárul a relaxációhoz”. Az ilyen állítások az egészségre vonatkozó állítások fogalma alá tartoznak az európai egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet szerint. A probléma, hogy az alapul szolgáló anyagokat az EU-bizottság még nem értékelte, és időben benyújtott kérelem sem érkezett.

Az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet megsértése

Egy versenyvédelmi szövetség egyértelmű jogsértésnek tekintette ezt, és keresetet nyújtott be annak megszűntetésére. Az ügy végül a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) elé került, amely előzetes döntéshozatali kérdést intézett az EUB-hoz a rendelet értelmezéséről. Az ilyen ügyek elbírálásakor a releváns szabályok és az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet európai szinten érvényes szabályainak betartása kiemelkedő fontossággal bír. A gyártók számára különösen fontos, hogy egyértelmű útmutatással és támogatással rendelkezzenek a rendelet végrehajtásában.

Az EUB a fogyasztóvédők javára döntött, és megállapította, hogy az egészségre vonatkozó állításokkal való reklámozás nem megengedett. Az egészségre vonatkozó állítások a botanicals vonatkozásában csak akkor megengedettek, ha azokat már az Európai Bizottság engedélyezte, és szerepelnek a pozitív listán, vagy ha egy megfelelő, határidőn belül benyújtott kérelem történt a 28. cikknek megfelelően, és a feltételek teljesülnek. Ezek a feltételek itt nem teljesültek, állapította meg az EUB.

Óvatosan az általános kijelentésekkel

Az Európai Unió Bírósága továbbá világossá tette, hogy az általános kijelentések, mint például „a jóllét érdekében” vagy „jó a hangulatnak” az egészségre vonatkozó állításokként értelmezendők az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet értelmében. Az ilyen kijelentések csak akkor engedélyezettek, ha közvetlen kapcsolat áll fenn egy már engedélyezett konkrét állítással – ez az ún. csatolási követelmény. Egy példa egy megengedett kijelentésre: „A kalcium hozzájárul a normál csontok fenntartásához”, míg egy nem megengedett kijelentés így hangozhat: „Ez a termék gyógyítja a csontbetegségeket.”

Az a tény is, hogy sok egészségre vonatkozó állítást a botanicals vonatkozásában még nem véglegesen értékeltek, nem változtat ezen, mondta az EUB. A fogyasztóvédelem szempontjából nem lenne elfogadható, hogy a gyártók időközben szabadon rendelkezzenek az egészségre vonatkozó állításokkal. Az ilyen kijelentések hatása a fogyasztókra jelentős lehet, ahogy például a „rostok támogatják a bélműködést” vagy a „zsírszegény – tudatos táplálkozásért” kijelentések is mutatják. A bizottság tétlensége a növények értékelésében nem mehet a fogyasztók rovására.

Az EUB megerősíti a szigorú követelményeket

Az ítélettel az EUB megerősíti az élelmiszerek és étrend-kiegészítők egészségre vonatkozó reklámozásának szigorú követelményeit. Ezáltal jogbiztonságot teremt a Botanical Claims eddig tisztázatlan területén.

A teljes élelmiszer- és étrend-kiegészítőiparra nézve az ítélet széleskörű következményekkel járhat, mivel sok gyártó növényi összetevőkkel kapcsolatos hatásígéretekkel hirdet. Az EUB döntése rámutat arra, hogy ehhez hiányozhat a jogalap. A gyártóknak meg kell vizsgálniuk reklámkijelentéseiket az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet szerinti megengedett voltuk szempontjából. Csak azok az egészségre vonatkozó állítások megengedettek, amelyek a pozitív listán szerepelnek, vagy amelyekre érvényes átmeneti kérelmet nyújtottak be. A fogyasztók egészsége és azok az előnyök, amelyeket a bizonyítottan pozitív tulajdonságokkal rendelkező termékek nyújtanak, kiemelt szerepet kapnak – mind a fogyasztók, mind a gyártók számára.

Az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet megsértése nemcsak a hatóságokkal való konfliktusokat, hanem figyelmeztetéseket és kártérítési igényeket is eredményezhet. A reklámintézkedéseket ezért jogosságuk szempontjából ellenőrizni kell, és adott esetben a reklámstratégiákat felül kell vizsgálni. Azonban a gyártók számára lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy a jogi előírások keretében jogbiztosan hirdessenek az egészségre vonatkozó állításokkal.

Az MTR Legal ügyvédi iroda tanácsot ad az egészségre vonatkozó állításokról szóló rendeletről és további élelmiszerjogi.

Keressen kapcsolatot velünk

Az Akadálymentesítési Erősítési Törvény (BFSG) egy központi törvény, amely átfogóan szabályozza a termékek és szolgáltatások akadálymentességét Németországban. A törvényt 2021. július 22-én hirdették ki a Szövetségi Közlönyben, és 2025. június 28-án lép hatályba. A BFSG-vel Németország a termékek és szolgáltatások akadálymentességi követelményeiről szóló (EU) 2019/882 irányelvet ülteti át nemzeti jogszabályokba. A törvény célja a termékek és szolgáltatások akadálymentességének javítása, valamint a fogyatékossággal élő emberek számára az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Az európai előírások végrehajtása erősíti minden ember társadalmi és gazdasági életben való részvételét, és biztosítja az akadályok lebontását mindennapokban és a digitális térben. Az Akadálymentesítési Erősítési Törvény BFSG így fontos lépés a termékek és szolgáltatások akadálymentességi követelményeinek fenntartható rögzítéséhez Németországban.

A BFSG célja és alkalmazási területe

A BFSG minden olyan termékre és szolgáltatásra vonatkozik, amelyet 2025. június 28. után hoznak forgalomba. Kötelező érvényű akadálymentességi követelményeket határoz meg termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek különösen az e-kereskedelem terén játszanak nagy szerepet. A törvény alkalmazási területe magában foglalja többek között az online áruházakat, weboldalakat, szoftvereket és hardvereket, amelyek a fogyasztók számára elérhetők. Érintettek minden gazdasági szereplő, aki termékeket vagy szolgáltatásokat kínál – ide tartoznak a gyártók, kereskedők, importőrök és szolgáltatók. A törvény biztosítja, hogy az új termékek és szolgáltatások, amelyek megjelennek a piacon, megfeleljenek az akadálymentességi követelményeknek, és így minden felhasználói csoport számára hozzáférhetők legyenek. Különösen az e-kereskedelem és a digitális ajánlatok terén a cégek számára kulcsfontosságú az akadálymentességi követelmények betartása.

A BFSG által a vállalatokra vonatkozó követelmények

2025. június 28-án lép hatályba Németországban az Akadálymentesítési Erősítési Törvény (BFSG). A törvény az európai 2019/882 irányelvet a termékek és szolgáltatások akadálymentességi követelményeiről ülteti át nemzeti jogszabályba. A törvény célja a digitális akadályok lebontása és az internetes tartalmak minden felhasználó számára való elérhetővé tétele. Az alkalmazási terület és az érintett csoportok, mint például a gyártók, kereskedők és importőrök, az 1. § (2) BFSG-ben vannak szabályozva.

Sok vállalatnak a BFSG új, kötelező követelményeket jelent a termékeik és szolgáltatásaik kialakításában és nyújtásában, amelyekre fel kell készülniük. A vállalatoknak a BFSG keretében kötelességük betartani a törvényi akadálymentességi követelményeket és ennek megfelelően kialakítani online jelenlétüket. A kötelezettségek közé tartozik különösen a jogi keretek között meghatározott műszaki szabványok és normák betartása. Gyártók, kereskedők és importőrök a BFSG szerint kötelesek akadálymentesen kialakítani termékeiket és szolgáltatásaikat, valamint teljesíteni a jogi előírásokat. Az akadálymentességi követelmények végrehajtásának kötelessége minden gazdasági szereplőt érint, aki a törvény hatálya alá tartozik. A vállalat felelős saját weboldalának és online szolgáltatásainak akadálymentes kialakításáért. A releváns normák és a jogi keretek betartása különösen fontos. Jogszabálysértések esetén közigazgatási intézkedések és pénzbüntetések fenyegethetnek, így a MTR Legal ügyvédi iroda.

Digitális termékeket és szolgáltatásokat érint

A törvény elsősorban azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek bizonyos digitális termékeket és szolgáltatásokat gyártanak, forgalmaznak vagy kínálnak. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, amelyek a BFSG keretein belül szabályozottak, magukban foglalják azokat a digitális ajánlatokat, amelyeket weboldalakon és mobilalkalmazásokon keresztül nyújtanak, és amelyek célja szerződések megkötéseire irányuló fogyasztói megkeresések teljesítése. Az elektronikus kereskedelemben különösen azokat a digitális ajánlatokat érinti, ahol szerződéseket online kötnek vagy készítenek elő. Az online kereskedelem különleges követelmények alá esik a BFSG keretében, hogy biztosítsa az akadálymentességet minden felhasználói csoport számára. Ide tartoznak különösen a számítógépek, okostelefonok, fizetési terminálok vagy bankautomaták gyártói, valamint az online szolgáltatások, mint E-kereskedelmi platformok, banki alkalmazások, foglalási portálok vagy telekommunikációs szolgáltatások nyújtói. A szoftverfejlesztők is érintettek, akik a közlekedési, média vagy digitális olvasási alkalmazásokat biztosítanak.

Az online áruházak kötelezettek, hogy ajánlataikat akadálymentesen alakítsák ki, és teljesítsék a BFSG követelményeit. Azok a weboldalak is, amelyek az elektronikus kereskedelem keretében termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, akadálymentesen kell, hogy kialakításra kerüljenek. Az egyes oldalak és elkülöníthető területek akadálymentes kialakítása különösen fontos, hogy megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A termékekre és a termékbiztonságra a BFSG keretében specifikus követelmények vonatkoznak, amelyeket a gyártóknak, importőröknek és kereskedőknek be kell tartaniuk. Az elektronikus könyvek és az e-könyv olvasók úgy kell, hogy legyenek kialakítva, hogy akadálymentesen használhatók legyenek, például hangoshassítás vagy állítható betűméretek révén. Az elektronikus kereskedelem területén lévő banki szolgáltatások, mint az online bankolás vagy pénzügyi alkalmazások, szintén alá vannak vetve a BFSG akadálymentességi követelményeinek. Azok a videók is, amelyek weboldalakon vagy digitális termékekben találhatók, akadálymentesen kell elérhetők legyenek, például feliratokkal vagy audió leírásokkal. Az érthető nyelvezet, könnyű nyelv és jelnyelv használata létfontosságú a digitális ajánlatok akadálymentessé tétele érdekében. Az Akadálymentes Informatikai Rendelet fontos szerepet játszik a BFSG törvényes követelményeinek végrehajtásában. Az akadálymentességi követelmények végrehajtásakor a műszaki normák és irányelvek betartása, mint például a WCAG vagy harmonizált EU-normák, meghatározó jelentőségűek. Bizonyos termékekhez egy CE-jelölés kötelezettség is tartozik, amely dokumentálja az akadálymentességi és biztonsági követelmények betartását. Vannak akadálymentesség előmozdítására irányuló ajánlatok, mint például időkorlátos támogatási programok, amelyek a vállalatokat segítik a végrehajtásban. Alapvetően minden, illetve mindennek a jogszabályi követelmények értelmében akadálymentesen kell kialakításra kerülnie, hogy teljesítsék a BFSG célkitűzéseit. Azok a mikrovállalkozások, amelyek éves forgalma legfeljebb 2 millió euró és kevesebb mint tíz alkalmazottal rendelkeznek, mentesülnek a BFSG rendelkezései alól. A nyújtott szolgáltatások vonatkozásában is mentesülnek a szabályozások alól.

Akadálymentesség a termékeknél

A BFSG átfogóan szabályozza, hogy miként kell az akadálymentességet a gyakorlatban megvalósítani. Minden termékre vonatkozik a CE-jelölés kötelezettsége, amely igazolja, hogy az akadálymentességi és termékbiztonsági követelmények teljesülnek, és a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik azokat. A termékek akadálymentes kialakításához elengedhetetlen a műszaki normák és irányelvek, mint a harmonizált EU-normák vagy DIN- és ISO-szabványok betartása. Az Akadálymentes Informatikai Rendelet konkretizálja a digitális termékekre és weboldalakra vonatkozó követelményeket, és kötelező keretet biztosít a végrehajtásra. Az elektronikus könyveknek vagy e-könyv olvasóknak például olyan funkciókat kell kínálniuk, mint a hangos kiadás, állítható betűméretek és akadálymentes használati útmutatók, hogy minden felhasználói csoport hozzáférését biztosítsák. Azok a videók is, amelyek weboldalakon és digitális ajánlatokban szerepelnek, akadálymentesen kell kialakításra kerüljenek, például feliratokkal vagy audiódokumentációkkal, ahogy azt a BFSG előírja. A termék vagy szolgáltatás nyelvezetének úgy kell kialakításra kerülnie, hogy különféle korlátozásokkal élők számára is érthető legyen, például könnyű nyelv vagy jelnyelv segítségével. A gyártóknak, kereskedőknek és importőröknek kötelességük az akadálymentes kialakítás és a jogszabályi előírások betartása. Az ezeknek a kötelezettségeknek a betartását az illetékes hatóságok ellenőrzik, amelyek szankciókat is be tudnak vezetni megsértés esetén. A BFSG jogi kerete kiemeli a műszaki normák betartásának fontosságát és az összes érintett felelősségét a termékfejlesztési láncban. Banki szolgáltatások, például az online bankolás, pénzkiadó automaták vagy pénzügyi alkalmazások, szintén az akadálymentességi követelmények alá tartoznak, és minden felhasználói csoport számára elérhetők kell legyenek. Vannak ajánlatok, mint például támogatási programok az akadálymentes terméktervezés támogatására, például az Aktion Mensch által. A célközönség magában foglalja a fogyasztókat és az őket védő akadálymentes termékek és szolgáltatások által megszólított felhasználókat. Alapvetően minden, különösen minden a jogszabályi követelmények szellemében akadálymentesen kell kialakításra kerülni.

Ez az akadálymentes tervezés elveire és a jól megalapozott nemzetközi szabványokra támaszkodik: a termékek és szolgáltatások észlelhetőek, kezelhetőek, érthetőek és tartósak kell legyenek. Például a termékek esetében ez azt jelenti, hogy az önkiszolgáló terminálok, mint a bankautomaták vagy jegyautomaták, hangalapú kezelési lehetőségeket, tapintható kezelőelemeket és vizuális kontrasztokat kell kínáljanak. Az okostelefonok, számítógépek vagy operációs rendszerek is úgy kell kialakításra kerüljenek, hogy bárki számára használhatóak legyenek korlátozott látási, hallási vagy mozgási képességekkel.

B2B-terület és elektronikus kereskedelem

Az e-kereskedelem területén a BFSG kizárólag a fogyasztóknak szánt termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (B2C-terület). A kizárólag B2B-területen kínált szolgáltatások nem tartoznak a BFSG rendelkezései alá. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek termékeiket vagy szolgáltatásaikat kizárólag más vállalatok részére forgalmazzák, mentesülnek a törvény előírásai alól. Azonban amint a fogyasztóknak lehetőségük van igénybe venni az adott szolgáltatást, a BFSG itt is alkalmazandó. A vállalatoknak ezért szerződési feltételeikben egyértelművé kell tenniük, ha ajánlataik kizárólag vállalkozók számára készültek, hogy elkerüljék a félreértéseket és a BFSG előírásainak nem szándékolt alkalmazását. Az e-kereskedelem területén így döntő jelentőségű, hogy az adott termékek és szolgáltatások célközönségét egyértelműen határozzák meg.

Online áruházak és weboldalak akadálymentes kialakítása

A szolgáltatási területen a törvény arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy digitális ajánlataikat akadálymentesen alakítsák ki. Ez vonatkozik például az online boltokra, amelyeket a BFSG szerint akadálymentesen kell kialakítani, különös tekintettel a szerződéskötésre és a WCAG-irányelvek betartására. Azok a weboldalak is, amelyek termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, az akadálymentességi követelmények alá tartoznak, ahol fontos a műszaki és jogi előírások figyelembevétele. Különösen fontos, hogy a weboldal minden oldala és elhatárolható területe, mint a tájékoztató oldalak vagy egy online bolt fizetési folyamata, akadálymentesen legyen kialakítva. A videókra vonatkozóan a BFSG előírja, hogy a megadott határidő után közzétett tartalmakat feliratokkal, audiodeszripciókkal vagy más akadálymentes elemekkel kell ellátni. A nyelv kulcsfontosságú szerepet játszik: Könnyű nyelv, jelnyelv és érthető formátumok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a digitális ajánlatok minden felhasználói csoport számára hozzáférhetők legyenek. Az Akadálymentes Informatikai Rendelet konkretizálja a BFSG törvényes követelményeit és utal műszaki normákra és irányelvekre, mint az EN vagy ISO-szabványok, amelyek mintaként szolgálnak az akadálymentességi követelmények végrehajtására. Olyan támogatási programok, mint az Aktion Mensch ajánlata, pénzügyi segítséget nyújtanak a vállalatoknak digitális ajánlataik akadálymentes kialakításában. Alapvetően bárminek, ami a jogszabályi követelmények hatálya alá tartozik, teljesen vagy legalább részlegesen akadálymentesen kell kialakításra kerülnie, hogy megfeleljen minden jogszabályi előírásnak. A célközönség elsősorban a fogyasztókat, fogyasztókat véd és szólít meg a akadálymentes online ajánlatokon keresztül.

A weboldalaknak és mobilalkalmazásoknak többek között billentyűzetről navigálhatónak kell lenniük, képekhez szöveges alternatívákat kell biztosítaniuk, és képernyőolvasók számára is hozzáférhetőnek kell lenniük. Videóknak feliratokkal vagy audiodeszripciókkal kell rendelkezniük. Ezenkívül tájékoztatási kötelezettség áll fenn: A vállalatoknak tisztán és érthetően kell tájékoztatniuk termékeik és szolgáltatásaik akadálymentes jellemzőiről.

A vállalatok bizonyítási kötelezettsége

A BFSG központi eleme a megfelelőségértékelés. A gazdasági szereplőként működő vállalatok a BFSG jogi keretén belül kötelezettek bizonyítani, hogy termékeik és szolgáltatásaik megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A CE-jelölés központi szerepet játszik, mivel dokumentálja az akadálymentességi követelmények és termékbiztonsági előírások teljesítését. Az irányadó normák és irányelvek, mint például a harmonizált EU-normák, DIN- vagy ISO-szabványok, betartása a megfelelőség jogszabályi előírásainak való megfelelés bizonyítékaként szolgál. Az Akadálymentes Informatikai Rendeletet is figyelembe kell venni a bizonyítási kötelezettség keretében, mivel szabályozza a digitális ajánlatok műszaki követelményeit. Gyártóknak, kereskedőknek és importőröknek kötelességük teljesíteni az ezekhez kapcsolódó dokumentációs és bizonyítási kötelezettségeket a BFSG szerint. Ez belső vizsgálati eljárásokon vagy külső szerv általi értékelésen keresztül történhet. A gyártók kötelezettek kiállítani úgynevezett EU-megfelelőségi nyilatkozatot és feltüntetni a CE-jelölést. A betartást ellenőrzik.

Végrehajtás és ellenőrzés

A BFSG végrehajtásáért a termékeket vagy szolgáltatásokat a piacon kínáló gazdasági szereplők felelnek. Biztosítaniuk kell, hogy ajánlataik megfeleljük a hatályos akadálymentességi követelményeknek. E követelmények betartását a megfelelő hatóságok ellenőrzik, amelyek rendszeres ellenőrzéseket hajtják végre és megszegés esetén beavatkozhatnak. A BFSG-t megsértő vállalatok számíthatnak figyelmeztetésekre, terjesztési tilalmakra vagy akár 100.000 eurós pénzbírságokra is. Ezért minden termékszolgáltatónak elengedhetetlen pontosan végrehajtani a jogszabályi előírásokat és folyamatosan ellenőrizni ajánlataik akadálymentességét.

Vállalatokra vonatkozó cselekvési szükséglet

Vállalatok számára cselekvési szükséglet áll fenn. Az (EU) 2019/882 irányelv átvétele képezi az Akadálymentesítési Erősítési Törvény (BFSG) alapját, amely az Európai Akadálymentességi Törvény követelményeit jogi keretként nemzeti jogba ülteti át. A vállalatok gazdasági szereplőként a BFSG keretében felelősek, hogy digitális ajánlataikat akadálymentesen alakítsák ki és betartsák a jogszabályi előírásokat. A Szövetségi Akadálymentességi Hivatal tanácsot és támogatást nyújt a vállalatoknak az irányelv végrehajtásában, valamint a weboldalak és digitális szolgáltatások akadálymentes kialakításában. Különböző ajánlatok, mint például pénzügyi támogatási programok segítik a vállalatokat az akadálymentesség megvalósításában. Gyakran feltett kérdések (GYIK) és információs ajánlatok segítenek a vállalatoknak a törvény központi kérdéseinek tisztázásában, valamint gyakorlati segítséget nyújtanak.

A gyártóknak módosítaniuk kell fejlesztési folyamataikat és már az elejétől kezdve biztosítaniuk kell az akadálymentességet. A digitális ajánlatokat, különösen a weboldalakat és alkalmazásokat, technikailag és tervezési szempontból át kell dolgozni, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Ide tartozik például a felhasználói irányítás javítása, az asszisztív technológiák integrációja és a tartalmak akadálymentes megjelenítése is.

A vállalatoknak továbbá megfelelő dokumentációkat és bizonyítékokat kell készíteniük és fenntartaniuk ajánlataik akadálymentességéről. Ezeket kérésre a megfelelő hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A felhasználói visszajelzések megkérése és végrehajtása is a törvény által előírt követelmények közé tartozik, mert az érintetteknek joguk van az akadályokkal kapcsolatos figyelemfelhívásra és a kapcsolódó javításokra.

Átmeneti rendelkezések a BFSG-ben

A BFSG átmeneti rendelkezéseket vezet be: a 2025. június 28. előtt forgalomba hozott termékeket még 2030. június 28-ig lehet forgalmazni, még akkor is, ha nem felelnek meg az új követelményeknek. Az új termékekre és szolgáltatásokra a törvény azonban közvetlenül a hatálybalépéstől alkalmazandó. A jogszabályok megsértése esetén pénzbírságok és közigazgatási intézkedések fenyegetnek. Továbbá fennáll a kockázata a hírnévkároknak és a jogi vitáknak, például diszkrimináció miatti perek formájában.

BFSG: Követelmények és lehetőségek

A BFSG nemcsak új követelményeket támaszt a vállalatokkal szemben, hanem lehetőségeket is nyit: az akadálymentes termékek és szolgáltatások nemcsak a fogyatékossággal élők elérését teszik lehetővé, hanem egyre növekvő célközönséget, az idősebb felhasználókat is. Az irányelv (EU) 2019/882 végrehajtása képezi a BFSG alapját, és az Európai Akadálymentességi Törvény követelményeit jogi keretként integrálja nemzeti jogba. A Szövetségi Akadálymentességi Hivatal tanácsot és támogatást nyújt a vállalatoknak, amelyek digitális ajánlataikat akadálymentessé szeretnék tenni. Vannak speciális ajánlatok, mint például támogatási programok és pénzügyi támogatás, amelyeket a vállalatok az akadálymentesség megvalósításában használhatnak fel. Gyakran feltett kérdések (GYIK) és információs ajánlatok segítenek a vállalatvezetőknek tisztázni a megvalósításhoz kapcsolódó központi kérdéseket. Gazdasági szereplőként minden vállalat a BFSG keretében köteles betartani a jogszabályi előírásokat és biztosítani termékei és szolgáltatásai akadálymentességét. Aki időben reagál az új követelményekre, nemcsak jogszerűségét javítja, hanem ajánlatai felhasználóbarát jellegét és elérhetőségét is. A vállalatoknak érdemes hamar hozzászokni az új szabályozásokhoz, mivel a megsértésük szankciókhoz vezethet.

Tapasztalt ügyvédi iroda a gazdasági jog terén áll az Ön rendelkezésére MTR Legal ügyvédei kapcsolattartóként.

Vegye fel bátran a kapcsolatot velünk!

Következtetés és jövő

A hozzáférhetőséget erősítő törvény jelentős lépést jelent a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása felé Németországban. Meghatározza az egyértelmű hozzáférhetőségi követelményeket, és minden gazdasági szereplőt kötelez arra, hogy ajánlatait ennek megfelelően alakítsa ki. A BFSG végrehajtása sok vállalkozás számára új kihívásokat jelent, ugyanakkor lehetőségeket is nyit az innovatív és hozzáférhető termékek és szolgáltatások kialakítására. A jövőben a törvényt továbbfejlesztik és a fogyatékkal élő emberek igényeihez igazítják, hogy előmozdítsák egy inkluzív társadalom kialakulását. A vállalkozásoknak és szervezeteknek célszerű időben foglalkozniuk a BFSG követelményeivel, és célirányos intézkedéseket hozniuk termékeik és szolgáltatásaik hozzáférhetőségének javítása érdekében. Ezzel nemcsak a társadalmi részvételhez járulnak hozzá, hanem erősítik piaci pozíciójukat is.

Az adatvédelmi figyelmeztetés a GDPR érvényre juttatásának központi eszköze az adatvédelmi jogban, hogy biztosítsák a GDPR előírásainak betartását. A GDPR 2018-as hatálybalépése óta a vállalatoknak és szervezeteknek a lehető legnagyobb gondosságot kell tanúsítaniuk a személyes adatok kezelése során. Ha megsértik ezeket az előírásokat – például a felhasználók elégtelen tájékoztatása vagy indokolatlan adatkezelés miatt – akkor figyelmeztetésre lehet számítani. Ezt nemcsak adatvédelmi hatóságok, hanem versenytársak, fogyasztóvédelmi szervezetek vagy akár maga az érintett személy is kezdeményezhetik. Az adatvédelmi figyelmeztetés célja, hogy ösztönözze a vállalatot az adatvédelmi jogsértések megszüntetésére és az adatvédelmi jogok betartására. Ez azt jelenti a vállalatok számára, hogy rendszeresen ellenőrizniük és módosítaniuk kell az eljárásaikat és a személyes adatok kezelését annak érdekében, hogy elkerüljék a figyelmeztetéseket és az esetleges következményes pereket.

Jogi alapok

Az adatvédelmi figyelmeztetések jogi alapjai főként a GDPR-ban és a tisztességtelen verseny elleni törvényben (UWG) találhatók. A GDPR részletesen szabályozza, hogyan lehet személyes adatokat gyűjteni, tárolni és feldolgozni. Az ezen előírások megsértése – például az indokolatlan adatkezelés vagy a transzparencia hiánya miatt – nemcsak az adatvédelmi hatóságok, hanem versenyjogi keretben is üldözhetők. Az UWG védi a versenyt a tisztességtelen üzleti gyakorlatoktól, és kimondja, hogy az adatvédelmi jogsértés UWG-sértésként is értékelhető, ha ezáltal egy vállalat tisztességtelen előnyhöz jut. Így az adatvédelmi jogsértések miatti figyelmeztetések mind a GDPR, mind az UWG alapján kiadhatók. A vállalatoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok feldolgozására vonatkozó jogi előírásokat szigorúan betartják annak érdekében, hogy elkerüljék a figyelmeztetéseket és további jogi következményeket.

Versenytársak figyelmeztethetnek – BGH ítéletek I ZR 186/17 / I ZR 222/19 / I ZR 223/19

A versenytársak és a fogyasztóvédelmi szervezetek figyelmeztethetik az adatvédelmi jogsértéseket elkövető vállalatokat; a bíróságok döntéshozatali szerepe központi jelentőségű az adatvédelmi jogsértések miatti figyelmeztetések esetében. A Német Szövetségi Bíróság több ítéletben, 2025. március 27-én (Az. I ZR 186/17, I ZR 222/19, I ZR 223/19) ezt kimondta. A bíróságok korábban eltérően döntöttek az adatvédelmi jogsértésekkel kapcsolatos figyelmeztetések jogosultságáról. Az adatvédelmi jogsértések nagy száma megmutatja e téma gyakorlati jelentőségét. A BGH aktuális ítélete világossá teszi, hogy a versenytársak és a fogyasztóvédelemi szervezetek is aktívan eljárhatnak. A március 2025-i BGH ítéletek nagy jelentőségűek a figyelmeztetési gyakorlat szempontjából, mivel lehetővé teszik a fogyasztóvédelem és a versenytársak számára a polgári bíróságokon az adatvédelmi jogsértések üldözését. A GDPR-figyelmeztetés a figyelmeztetések egy speciális formája, amely a GDPR megsértésére vonatkozik, és adatvédelmi vonatkozásában különbözik más figyelmeztetésektől. A Fogyasztóvédelmi Központ fontos szerepet játszik az adatvédelmi jogok érvényesítésében. Fogyasztóvédelmi szervezetek jelentős részt vállalnak az adatvédelmi jogsértések figyelmeztetésében. A versenytársak is követhetik az adatvédelmi jogsértéseket, védve a versenyt. A BGH ítélete jelentős hatással van az adatvédelmi jogsértések gyakorlatára és jogi megítélésére.

Az adatvédelmi jogsértéseket nemcsak a felügyeleti hatóságok büntethetik meg. A bíróságok döntéshozatali hatásköre központi jelentőségű az adatvédelmi jogsértéseknél. Ahogy a BGH döntései mutatják, versenytársak és fogyasztóvédelmi szervezetek is felléphetnek a jogsértésekkel szemben. Az ilyen eljárások keretében a panaszos fél is fontos szerepet játszik. A vállalatok számára ez különösen az online kereskedelemben és az érzékeny adatok kezelésében lehet jelentős következményekkel, állítja az MTR Legal jogi iroda, amely többek között IT-jogban és adatvédelmi jogban ad tanácsot. A GDPR-jogsértések jelentős jogi következményekkel járhatnak, különösen, ha tilalmi követeléseket érvényesítenek. Ismétlődő GDPR-jogsértések esetén súlyosabb szankciók és további intézkedések fenyegetnek. Az adatvédelmi jogsértéseket bíróságok és szervezetek is üldözik. Az illetékes paragrafusokban szereplő első mondat és az első mondat számának jelentősége a jogi megítélés szempontjából döntő jelentőségű. Az ügy nagy jelentőséggel bír az adatvédelmi jog fejlődése és a fogyasztói jogok érvényesítése szempontjából.

Játék alkalmazás közzéteszi az adatokat

A I ZR 186/17 számú ügyben egy úgynevezett „app-központ” szerepelt egy közösségi hálózaton belül, ahol harmadik fél szolgáltatók játékokat kínáltak. Az app-központ egy központi platformként szolgál, ahol különböző harmadik fél alkalmazások érhetők el. Az app-központban az online játékok jelentős szerepet játszanak, mivel ezek az ajánlatok döntő részét képezik. Az alkalmazás használata során személyes adatok, mint például az e-mail címed is feldolgozható. Mielőtt egy felhasználó elindíthatott volna egy játékot, megjelent neki, hogy az alkalmazás bizonyos jogosultságokat kap, például hogy képes lesz állapotüzeneteket közzétenni. Azonban ezek a figyelmeztetések homályosak voltak és nem tájékoztatták arról, hogy konkrétan milyen adatokat dolgoztak fel, ki volt a címzett és mi a célja ennek. Az országos fogyasztóvédelmi szövetség sikeresen indított keresetet ez ellen.

A BGH világossá tette, hogy az ilyen homályos és általános információ nem felel meg a GDPR követelményeinek. Az adatok gyűjtése során az alkalmazás révén a használókat átfogóan kell tájékoztatni. Az összegyűjtött és feldolgozott adatok mértékét is átláthatóan kell megjeleníteni. Az adatvédelmi nyilatkozatban meghatározott felhasználási célok jogi megfogalmazása különös jelentőségű. Az információs kötelezettségek az Art. 12 és 13 GDPR szerint világos, pontos és érthető tájékoztatást követelnek az érintett személyek részére. Mivel a GDPR ezen előírásai egyúttal a versenyt is szabályozzák a versenyjog szerint (§ 3a UWG), ezek figyelmen kívül hagyása versenysértést jelent. Versenytársak vagy minősített fogyasztóvédelmi szervezetek ezért polgári jogi úton felléphetnek az ilyen adatvédelmi jogsértésekkel szemben, állítja a BGH. Ez független attól, hogy egy használó panaszkodott-e.

Gyógyszerészek online gyógyszereket árulnak

Hasonló kérdéseket tárgyaltak az I ZR 222/19 és I ZR 223/19 számú ügyekben. Itt két gyógyszertár az Amazon platformon keresztül értékesített gyógyszereket. A vásárlók személyes adatai, köztük egészségügyi adatok, például név, cím vagy a megrendelt gyógyszerek személyre szabási információkkal együtt kikerültek. Az egészségügyi adatok gyűjtése a gyógyszertárak által az eljárások központi tárgya volt. Számos adatvédelmi jogsértési eset bizonyult relevánsnak a gyógyszertári területen. Más gyógyszerészek is pert indítottak ellenük. Ezek a keresetek is sikeresek voltak: a BGH világossá tette, hogy a megrendelési adatok az Art. 9 Abs. 1 GDPR értelmében egészségügyi adatoknak minősülnek. Ez akkor is érvényes, ha a gyógyszerek nem vénykötelesek. Az adatokat csak a vevő kifejezett hozzájárulásával szabad feldolgozni, azonban ezt a gyógyszertárak nem szerezték be.

A BGH megerősítette az Európai Bíróság álláspontját, miszerint már az is egészségügyi adatoknak minősül, ha a megrendelés alapján következtetéseket lehet levonni az egészségi állapotra vagy a gyógyszerezésre. Az eljárások során a perbe fogott fél központi szerepet játszott, mivel ő felelt az adatok feldolgozásáért. Különösen hangsúlyozták az érintett személy védelmének fontosságát az egészségügyi adatok kezelésénél. Itt is a BGH versenysértést látott. Az Art. 9 Abs. 1 GDPR egy piaci magatartási szabály a § 3a UWG értelmében, így a szabály megsértése esetén egy versenytárs versenyjogi keresettel keresheti a polgári bíróságokat, mondták ki a karlsruhei bírák. Az érintett paragrafusokban kiemelt fontosságot tulajdonítottak az első mondat és az első mondat számának jelentőségének.

A GDPR is versenyjogilag releváns

Az ítéletek azt mutatják, hogy a GDPR szabályai – különösen az információs kötelezettségek és a hozzájárulási szabályok – versenyjogilag is relevánsak. Bizonyos körülmények között a személyes adatok megsértéséből származó nyereségeket vissza lehet vonni; ez összefügg a GDPR és a törvény alapján kiszabható bírságokkal és további büntetésekkel. Azok a vállalatok, amelyek személyes vagy érzékeny adatokat nem megfelelő információ alapján vagy nem hatékony hozzájárulás nélkül dolgoznak fel, versenyellenesen járnak el. Nemcsak adatvédelmi hatóságok, hanem versenytársak vagy minősített érdekképviseletek is felléphetnek az ilyen jogsértések ellen. Ezzel a BGH jelentősen kiszélesítette a versenyjog alkalmazási körét. A vállalatok, amelyek megsértik az adatvédelmi előírásokat, nemcsak a hatóságok által kiszabott bírságokkal, hanem versenytársak és fogyasztóvédelmi szervezetek által kezdeményezett költséges figyelmeztetésekkel és tilalmi keresetekkel is szembesülhetnek.

A jó tanács vállalatoknak

A vállalatok számára ajánlott az információs kötelezettségeiket alaposan átnézni és teljesíteni. Ez magában foglalja, hogy a használók számára átlátható, érthető és átfogó tájékoztatást kell adni arról, hogy mely adatokat, milyen célból kezelik, milyen jogalapon történik ez, kik a címzettek és mely jogokkal rendelkeznek az érintettek. Továbbá, az érzékeny adatok – például az egészségügyi adatok – kezelése előtt kifejezett hozzájárulást kell beszerezni és dokumentálni. Az általános vagy rejtett klauzulák nem elegendőek.

Online piacterek és adatvédelem

Az Amazon piactérhez hasonló online piacterek elképzelhetetlenek a modern e-kereskedelemből. Ám itt különös figyelmet kell fordítani az adatvédelem betartására. Az ilyen platformokon tevékenykedő szolgáltatóknak a vevői adatok – például nevek, címek vagy rendelési adatok – feldolgozása során szigorúan be kell tartaniuk a GDPR előírásait. A BGH döntései az I ZR 186/17, I ZR 222/19 és I ZR 223/19 eljárásokban rávilágítottak, hogy a GDPR megsértése – mint például az egészségügyi adatok ügyfél beleegyezés nélküli feldolgozása – nemcsak adatvédelmi, hanem versenyjogi következményekkel is járhatnak. Ilyen esetekben versenytársak vagy fogyasztóvédelmi szervezetek figyelmeztetései lehetségesek, és súlyos következményekkel járhatnak a vállalatok számára. A Német Szövetségi Bíróság ítéletei hangsúlyozzák, hogy az adatvédelem betartása az online piactereken nemcsak a megfelelés, hanem a verseny szempontjából is fontos.

A figyelmeztetés következményei

Egy adatvédelmi figyelmeztetés széleskörű következményekkel járhat a vállalatok számára. Amellett, hogy kötelesek azonnal leállítani a kifogásolt személyes adatok kezelését, további jogsértés esetén súlyos pénzbüntetések vagy bírságok fenyegetnek. A GDPR akár 20 millió eurós vagy a globális éves forgalom 4%-os bírságokkal is számol – attól függően, hogy melyik az magasabb. Emellett egy figyelmeztetés tartósan károsíthatja egy vállalat hírnevét, mivel az adatvédelmi jogsértés az ügyfelek és a nyilvánosság szemében súlyos bizalmi törésnek tekinthető. A vállalatoknak ezért nemcsak jogi, hanem reputációs okokból is kiemelten kell figyelniük az adatvédelmi előírások betartására.

Védelem a figyelmeztetésekkel szemben

Az adatvédelmi figyelmeztetésekkel szembeni hatékony védelem érdekében a vállalatoknak rendszeresen ellenőrizniük kell adatvédelmi gyakorlatukat és az aktuális GDPR követelményekhez igazítani. Ez magában foglalja különösen az átlátható és teljes körű adatvédelmi nyilatkozat elkészítését, a kifejezett hozzájárulások megszerzését az érzékeny adatok kezeléséhez, valamint a technikai és szervezeti intézkedések meghozatalát az adatok védelmére. Figyelmeztetés esetén érdemes gyorsan reagálni és jogi tanácsot kérni a saját érdekek lehető legjobb védelme érdekében. Proaktív cselekvéssel és az adatvédelmi előírások következetes betartásával a vállalatok jelentősen csökkenthetik a figyelmeztetések és további jogi lépések kockázatát.

MTR Legal Rechtsanwälte tanácsot ad adatvédelem,a GDPR és az IT-jogi témákban.

Forduljon bátran hozzánk zu uns auf!

A Justizstandort-Stärkungsgesetz (Igazságügyi Helyszínerősítési Törvény) révén Németország jelentős lépést tett igazságszolgáltatásának modernizálása felé. A törvény, amely hivatalosan Németország igazságügyi helyszínének erősítésére szolgál a Commercial Courts (Kereskedelmi Bíróságok) bevezetésével és az angol nyelvű tárgyalási nyelv alkalmazásával a polgári bíróságokban, azt tűzte ki célul, hogy a német igazságügyi helyszínt az nemzetközi versenyben fenntarthatóan erősítse meg. A fő célkitűzés speciális kereskedelmi bíróságok létrehozása, amelyek összetett gazdasági jogvitákra összpontosítanak, így kifejezetten a nemzetközi szinten működő vállalatok igényei szerint járnak el.

A törvény központi eleme az a lehetőség, hogy az eljárások angol nyelven folytathatók le. Ezáltal jelentősen csökken az idegen cégek visszatartó ereje abban, hogy követeléseiket német bíróságok elé terjesszék. A Kereskedelmi Bíróságok bevezetése és az angol nyelv választása tárgyalási nyelvként hozzájárul az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének javításához, továbbá Németországot vonzó igazságügyi helyszínné teszi a nemzetközi vállalatok és befektetők számára. Ezek az újítások képessé teszik a polgári igazságszolgáltatást a globalizált gazdaság kihívásainak kezelésére és fenntarthatóan erősítik Németország gazdasági helyszínét.

Jogszabályi alapok

A kereskedelmi bíróságok létrehozásának jogszabályi alapjai a Justizstandort-Stärkungsgesetz törvényben találhatók, amely az igazságügyi szervezeti törvény és a polgári perrendtartás alapszabályaira épül. A törvény hatalmazza fel a szövetségi tartományokat arra, hogy a felsőbb regionális bíróságoknál speciális kereskedelmi bíróságokat állítsanak fel, amelyek 500.000 euró vitatott értéket meghaladó gazdasági viták esetén felelősek. Előfeltétel, hogy a felek megállapodjanak a kereskedelmi bíróság hatáskörében. Kiemelkedő sajátosság a teljes eljárás angol nyelven való lefolytatása, ami különösen előnyös a nemzetközi felek számára.

A kereskedelmi bíróságok döntései a Német Szövetségi Bíróság előtt fellebbezhetők, ami a részt vevő vállalatok számára további jogbiztonságot nyújt. Ezenkívül a törvény külön rendelkezéseket tartalmaz az üzleti titkok védelmére, hogy biztosítsa az érzékeny vállalati információk bizalmas kezelését az eljárás során. Ezekkel a rendelkezésekkel a Justizstandort-Stärkungsgesetz új szabványokat állít fel a gazdasági viták kezelésére Németországban, és erősíti az igazságszolgáltatási helyszín pozícióját a nemzetközi összehasonlításban.

Hatékony megoldások nemzetközi jogviták esetén

Az ún. Justizstandort-Stärkungsgesetz 2025. április 1-én lépett hatályba. Ezáltal a szövetségi tartományok új bírói testületeket hozhatnak létre, amelyek nemzetközi gazdasági vitákra specializálódnak. Ezzel kívánják erősíteni Németország igazságügyi helyszínét.

A globalizált gazdaságban az összetett jogi viták különböző országok vállalatai között elkerülhetetlenek. Itt különösen keresettek a gyors, megbízható és gazdaságközeli megoldások. A Commercial Courts pontosan ezt a pontot célozzák meg, állítja az MTR Legal gazdasági ügyvédi iroda. A specializált kereskedelmi kamarák nagy gazdasági jogi vitákra összpontosítanak, és fontos szerepet játszanak az eljárások lebonyolításában.

Kereskedelmi Bíróságok a gazdasági jogvitákra

A Commercial Courts olyan bíróságok vagy speciális kamarák, amelyek kizárólag gazdasági jogvitákkal foglalkoznak. Más klasszikus polgári bíróságoktól eltérően, olyan eljárásokat kínálnak, amelyek megfelelnek a nemzetközi szinten tevékenykedő vállalatok igényeinek. Ide tartoznak általában a rövidebb eljárási idők, a nemzetközi szerződéses vitákban és kereskedelmi jogban jártas, specializált bírói csoportok.

A Commercial Courts gazdasági jogi eljárásokra jogosultak 500.000 euró vitatott érték felett, amennyiben a felek megegyeztek a hatáskörében. A Commercial Courts bírói különböző jogterületek szakértelmét hozzák be. Különlegesség, hogy az eljárások kívánságra teljes mértékben angol nyelven is lefolytathatók. Ez különösen előnyt jelent a nemzetközi vállalatok közötti jogviták során. Ezen felül a bírák összetett gazdasági jogi kérdésekre specializálódtak.

Üzleti titkok védelme

A Justizstandort-Stärkungsgesetz egyik központi célja az üzleti titkok átfogó védelme a bírósági eljárások keretében. Különösen az összetett gazdasági jogi viták, mint például amelyeket a Commercial Courton tárgyalnak, a szenzitív vállalati adatok bizalmassága döntő fontosságú. A törvény ezért úgy rendelkezik, hogy a felek kérhetik, hogy bizonyos információkat titoktartásra méltónak minősítsenek. Az uniós bíróság ezt követően célzott rendelkezéseket hozhat az üzleti titkok védelmére a bizalmas adatok közzétételének megakadályozása érdekében.

Ezek a szabályok nemcsak a Commercial Courts előtti eljárásokra vonatkoznak, hanem minden gazdasági jogi eljárásra Németországban. Ezáltal az igazságszolgáltatási helyszín Németország vonzóbbá válik a nemzetközi vállalatok és befektetők számára, mivel megbízhatnak abban, hogy üzleti titkaik még a nyilvános bírósági eljárások során is hatékonyan védve lesznek. Az üzleti titkok védelme tehát fontos építőeleme Németország igazságszolgáltatási helyszínének erősítésének, és egyértelmű jelzés a nemzetközi gazdaság felé, hogy Németország gazdasági helyszíne megfelel a legmagasabb szintű bizalmassági és jogbiztonsági követelményeknek.

A Commercial Courts előnyei

A Commercial Courts számos előnnyel rendelkezik, amelyekből a felek profitálhatnak:Szaktudás specializálása: A Commercial Courts bírái komplex gazdasági jogi kérdésekre vannak kiképezve és tapasztaltak. Így biztosítva van, hogy a gazdasági összefüggéseket gyorsan felismerjék és jogilag helyesen értékeljék. A vállalatok számára ez kevesebb kockázatot jelent a gazdasági szakértelem hiányából fakadó rossz döntések miatt.Eljárási nyelv: Angol Az eljárások teljesen angol nyelven folytathatók le. Így elkerülhetők a dokumentumok és nyilatkozatok körülményes fordításai. Minden résztvevő számára érezhető hatékonyságnövekedést jelent.Gyorsabb eljárások: A Commercial Courts nagy hangsúlyt fektetnek a gyors eljárási folyamatokra. Gyakran vannak határozott határidők az írásbeli beadványokra és meghallgatásokra. Így az olyan eljárások, amelyek klasszikus úton éveken át húzódnának, jelentősen gyorsabban zárhatók le.Megbízhatóság és nemzetközi elismerés: A német bíróságok ítéletei – így a Commercial Courts ítéletei is – nemzetközi szinten nagy elismerésnek örvendenek. Ez azt jelenti, hogy döntéseiket sok országban viszonylag problémamentesen elismerik és végrehajtják. A vállalatok így megbízható alapot kapnak üzleti kapcsolataik kialakításához.Alternatíva a választottbírósághoz: Eddig sok nemzetközi jogvitában gyakran a választottbíróság volt az első választás. A választottbírósági eljárások azonban nem mindig transzparensebbek, mint az állami bírósági eljárások. A Commercial Courts itt vonzó alternatívát kínálnak. Nyilvánosak, mégis rugalmasak és gazdasághoz közelállóak.

Kereskedelmi Kamarák a regionális bíróságokon

A Commercial Courts létrehozása a szövetségi tartományok feladata, és minden szövetségi tartományban csak egy Commercial Court működhet. Ezen felül a regionális bíróságokon további ún. kommercialis kamarákat kell létrehozni. A kommercialis kamarákban is tárgyalhatók jogviták a nemzetközi vállalatok között. Mint a Commercial Courts esetében, az eljárások a felek kérésére angol nyelven folytathatók le. A bírák különleges ismeretekkel rendelkeznek a nemzetközi gazdasági jogban, és gyakran tapasztalattal az nemzetközi választottbírósági területen is.

Németország igazságügyi helyszínének erősítése

A Commercial Courts célja, hogy Németországot vonzó helyszínként pozícionálják a nemzetközi jogviták rendezésére. A vállalatoknak egy specializált, hatékony és nemzetközi fókuszú igazságszolgáltatásból kell profitálniuk. Különösen abban az időben, amikor a határokon átnyúló üzleti kapcsolatok egyre fontosabbá válnak, a Commercial Courts modern válaszokat kínálnak a globális gazdaság igényeire.

Nemzetközi vállalatoknak ezért érdemes figyelmet fordítani erre a konfliktusrendezési lehetőségre – akár szerződés előkészítésekor, akár egy már fennálló konfliktus megoldásakor. De mégis felmerül az a kérdés, hogy az adott esetben egy regionális bíróságon vagy egy választottbíróságon való tárgyalás jelenti-e a jobb megoldást. Ezt a bírósági megállapodások során is figyelembe kell venni.

MTR Legal segítséget nyújt az eljárások lefolytatásában a gazdasági jog területén.

Szívesen vesszük kapcsolatfelvételeit velünk!

A nemzetközi kereskedelemben, azaz a B2B-területen gyakran nem nyilvánvaló első pillantásra, hogy melyik nemzeti jog vonatkozik egy szerződésre. Különösen, ha az üzleti partnerek különböző országokban találhatók, felmerül a kérdés, hogy egy vita vagy a szerződés értelmezésének esetén melyik jog érvényes.

A különböző nemzeti jogrendszerek jelentős különbségekhez vezethetnek, például a szavatossági jogok, határidők, felelősség vagy bizonyítási teher tekintetében. Ezért a központi jelentőségű kérdés az alkalmazandó jog minden határokon átnyúló szerződés esetében, így a gazdasági ügyvédi iroda, a MTR Legal, amely többek között nemzetközi kereskedelmi joggal foglalkozik.

Jogválasztás a nemzetközi kereskedelmi jogban: Szerződési szabadság a B2B-kereskedelemben

Alapvetően a szerződési szabadság érvényes a nemzetközi B2B-kereskedelemben. Ez azt jelenti: A szerződő feleknek lehetőségük van meghatározni, melyik nemzeti jog vonatkozzon a szerződésükre. A felek választhatják az alkalmazandó jogot, amely az egyik legfontosabb része a nemzetközi magánjognak. Ezt a döntést a gyakorlatban különféle záradékokon keresztül, különösen jogválasztási záradékokon keresztül, a szerződésben hozzák meg. Ilyen záradékok lehetnek például: „A német jog érvényes”. Ha ilyen megállapodás születik, a bíróságok többségében kötelező érvényű. A feltétel az, hogy a záradékok világosan és egyértelműen vannak megfogalmazva. A felek így ismerős és kiszámítható jogi környezetet hozhatnak létre, amelyben szerződéses kapcsolatukat jogilag megítélik, azaz a szerződéses jogviszony tárgya lesz a jogi megítélésnek.

Ha a felek nem választottak kifejezetten jogot, az Európai Unióban a Róma I rendelet szabályozza, hogy melyik jog alkalmazandó. Ez előírja, hogy az alkalmazandó jog alapvetően annak a szerződő félnek a szokásos tartózkodási helye szerint alakul, aki a szerződés jellegzetes szolgáltatását nyújtja. Adásvételi szerződések esetében ez általában az eladó, szolgáltatási szerződések esetében a szolgáltató. Ha azonban van nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat más állammal, például mert a szállítás és lebonyolítás kizárólag egy adott országban történik, akkor kivételesen annak joga alkalmazható.

Bevezetés a nemzetközi adásvételi jogba

A nemzetközi adásvételi jog alapját képezi a határokon átnyúló árukereskedelemnek, és a kereskedelmi jog egyik központi eleme. Meghatározza, hogy milyen előírások alapján bonyolítják le az adásvételi szerződéseket különböző államok vállalkozásai között. A legfontosabb jogrendszerek közé tartozik az ENSZ adásvételi joga (CISG), a Róma I rendelet, valamint nemzeti törvények, mint például a német kereskedelmi törvénykönyv (HGB) és a polgári törvénykönyv (BGB). Az alkalmazandó jog megválasztása nagy jelentőséggel bír, mivel döntően meghatározza, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak a szerződő feleknek az adásvételi szerződés keretében. Különösen a nemzetközi kereskedelemben elengedhetetlen, hogy a jogválasztási záradékokat az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) alaposan ellenőrizzék. Csak így biztosíthatják a vállalatok, hogy megértsék a rájuk vonatkozó szabályokat és a jogrendszer jelentőségét, valamint optimálisan megvédjék érdekeiket a nemzetközi kereskedelemben.

Szerződéskötés és Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)

A nemzetközi kereskedelemben az adásvételi szerződés megkötése a döntő lépés, ahol a szerződő felek meghatározzák üzletük lényegi feltételeit. Ide tartozik különösen a vételár, a szállítási és fizetési feltételek, valamint egyéb központi szabályozások. Az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) jelentős szerepet játszanak, mivel gyakran részletesen szabályozzák a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, és jelentősen befolyásolják a szerződés kialakítását. Mindkét fél számára fontos, hogy az ÁSZF-et szerződéskötés előtt alaposan átvizsgálják, és biztosítsák, hogy azok világosan és érthetően legyenek megfogalmazva. Különös figyelmet kell fordítani a jogválasztási záradékokra, mivel ezek határozzák meg, hogy melyik jogrend vonatkozik a szerződésre. Csak akkor, ha a szerződő felek ismerik a választott jogrendet és annak szabályait, tudják hatékonyan érvényesíteni jogaikat az adásvételi szerződés keretében, és minimalizálják a jogi kockázatokat.

ENSZ adásvételi jog több mint 90 államban

A nemzetközi árukereskedelem egyik különleges aspektusa az Egyesült Nemzetek Szervezetének az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló egyezménye (CISG), röviden ENSZ adásvételi jog. Ez az egyezmény több mint 90 országban van érvényben világszerte, köztük számos fontos kereskedelmi partnernél, mint Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, az USA vagy Kína. Az ENSZ adásvételi jog automatikusan alkalmazandó, ha két vállalat szerződéses államból köt határokon átnyúló adásvételi szerződést ingóságokról, hacsak a felek ezt kifejezetten nem zárták ki. Az ENSZ adásvételi jog szerinti szerződéses állam minden állam, amely ratifikálta a CISG-t és így annak szabályaihoz kötődik. Az adásvételi szerződés jelentősége az ENSZ adásvételi jog keretében abban rejlik, hogy megteremti a jogi alapokat a nemzetközi áruszállítások számára különböző szerződéses államok vállalatai között. Gyakran ez a helyzet, mert az ENSZ adásvételi jog bizonyos pontokban eltér a nemzeti jogtól, és előfordulhat, hogy bizonytalanság merül fel az iránt, hogy valóban megfelel-e az egyéni érdekeknek.

Ha az ENSZ adásvételi jog nem kerül kizárásra, az a részvételi szerződéses államok vállalatai között közvetlenül érvényes. Ez akkor is igaz, ha a felek szerződésükben például csak „német jogot” vagy „francia jogot” kötöttek ki. Jelentős különbségek vannak a német adásvételi jog és az ENSZ adásvételi jog között, különösen a szavatosság és a szerződés végrehajtása tekintetében, így a német jog választása az ENSZ adásvételi joggal szemben különös jelentőséggel bírhat a vállalatok számára. Ezért különösen fontos, hogy a vállalatok a szerződéskötés során figyeljenek arra, hogy alkalmazni kívánják-e az ENSZ adásvételi jogot vagy sem.

Az eladó és a vevő kötelezettségei

A nemzetközi adásvételi jogban az eladó és a vevő kötelezettségei egyértelműen meg vannak határozva. Az eladó köteles a megállapodott árut megfelelően szállítani, átadni a szükséges dokumentumokat, és átadni az áru tulajdonjogát. A vevő viszont köteles megfizetni a vételárat és átvenni a szállított árut. Ezek az alapvető jogok és kötelezettségek mind az ENSZ adásvételi jog, mind a legtöbb nemzeti jogrend alapján rögzítettek. A gyakorlat szempontjából döntő fontosságú, hogy a szerződő felek ismerjék kötelezettségeiket, és egyértelműen szabályozzák azokat a szerződésben. Az ÁSZF-nek egyértelműen le kell írniuk ezeket a kötelezettségeket, és biztosítaniuk kell, hogy ne keletkezzenek félreértések. Csak így érvényesíthetik jogaikat az adásvételi szerződés alapján hatékonyan, és kerülhetik el a konfliktusokat.

A jogválasztás nagy jelentőségű

A jogválasztás nemzetközi szinten tevékenykedő vállalatok számára nagy jelentőséggel bírhat. Ezért a szerződéskötés előtt gondolkodniuk kell az alkalmazandó jogról és annak előnyeiről, hátrányairól. Egy hiányzó vagy nem egyértelmű jogválasztás jogbizonytalansághoz, eltérő értelmezésekhez és vitás esetekben elhúzódó és költséges eljárásokhoz vezethet. Ezért ajánlott, hogy minden szerződésbe egyértelmű jogválasztási záradékot építsenek be. Az ENSZ adásvételi jog alkalmazásának kérdését is kifejezetten szabályozni kell. Az egyértelmű szabályozások segítenek megelőzni a jogvitákat és jogbiztonságot teremteni. Ez különösen igaz a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra, ahol sok sajátosságot kell figyelembe venni.

Ezenkívül meg kell vizsgálni azt is, hogy melyik bíróság illetékes vitás esetekben, mert a bírósági illetékességi megállapodás is meghatározható nemzetközi szerződésekben. E kérdés azonban jogilag különálló az alkalmazandó jogtól, és saját szabályai vannak, különösen a bíróságok nemzetközi hatásköre tekintetében.

A jogválasztási záradékok ütközésének problémája

A nemzetközi adásvételi jogban előfordulhat, hogy mindkét szerződő fél ÁSZF-je eltérő jogválasztási záradékokat tartalmaz. Ez a jogválasztási záradékok ütközésének problémája jelentőséggel bír, mivel bizonytalanságot okozhat az alkalmazandó jogrend tekintetében. A joggyakorlat eddig nem dolgozott ki egységes megoldásokat erre, ami növeli a viták kockázatát. Ezért még fontosabb, hogy a szerződő felek körültekintően vizsgálják meg ÁSZF-jük jogválasztási záradékait, és lehetőleg korán megállapodjanak az alkalmazandó jogról. Az egyértelmű és összehangolt szabályozás segít elkerülni a konfliktusokat, és biztosítja, hogy mindkét fél ismerje és érvényesíthesse az adásvételi szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit.Az MTR Legal tanácsot ad a nemzetközi kereskedelmi jogban és egyéb nemzetközi jogi témákban.Kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

A nemzetközi vámjogban a kettős felhasználású termékek különös szerepet játszanak, mivel ezek nemcsak polgári, hanem katonai célokra is használhatók. Ez a téma a vállalatok számára központi jelentőségű, mivel a jogszabályi előírások betartása elengedhetetlen az export lebonyolításához. A különböző rendeletek, mint például az európai kettős felhasználásról szóló rendelet és a nemzeti szabályozások, képezik az export ellenőrzés alapját ebben a területen. A kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének jogalapja a nemzetközi kereskedelemben az EU és a nemzeti rendeletek, valamint a külgazdasági törvény sokaságából ered. Emiatt a kettős felhasználású termékek exportjához sok esetben engedély szükséges. Az engedélyezési kötelezettség megsértése súlyos szankciókat vonhat maga után.

Még akkor is, ha csak polgári felhasználásra gondolunk, már önmagában az a lehetőség, hogy a termékek, technológiák vagy szoftverek katonai célokra is használhatók, a kettős felhasználású termékeket az exportjog egy rendkívül érzékeny területévé teszi. Az exportellenőrzés célja, hogy megakadályozza a tömegpusztító fegyverek és a stratégiailag fontos termékek terjesztését, valamint hogy elérje a nemzetközi biztonsági célokat. Ezért a vállalatoknak jól kell ismerniük a jogszabályi előírások alapjait a kettős felhasználású termékekre vonatkozóan, hogy teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek megfelelően gondosan kell eljárniuk a vállalatoknak, mint ahogy azt az MTR Legal gazdasági jogi iroda is teszi, amely többek között vámjogban is tanácsadással foglalkozik.

Polgári és katonai felhasználhatóság

Kettős felhasználású termékek közé tartozhatnak például olyan gépalkatrészek és gépek, amelyek bár polgári légi közlekedésre szántak, de fegyverrendszerekben is használhatók. A kettős felhasználású gépek is exportellenőrzés alá tartoznak, különösen, ha katonai célokra használhatók. Ugyanígy bizonyos vegyi anyagok, amelyek az orvostudományban vagy a mezőgazdaságban alkalmazhatók, a vegyi fegyverek előállítására is használhatók lehetnek. Az anyagok, mint például speciális fémek vagy kompozit anyagok más példák a kettős felhasználású termékekre, mivel ezek mind polgári, mind katonai célokra használhatók. A szoftvereknél is fennállhat a kettős felhasználás lehetősége, egyfelől például az adatvédelem és az informatikai biztonság területén polgári alkalmazás, másfelől fontos lehet a katonai területen a biztosított kommunikáció szempontjából. A kettős felhasználású technikai alkotóelemként szereplő szelepek szintén az exportellenőrzés alá esnek. Egy CD-lejátszó a lézertechnológiája miatt kettős felhasználású eszköznek tekinthető, mivel a nagy teljesítményű lézerek katonai célokra is felhasználhatók lehetnének. A gépek vagy alkatrészek ereje fontos szerepet játszik az exportellenőrzés alá sorolhatóság megítélésében. A technológia központi jelentőséggel bír a kettős felhasználású termékeknél, mivel mind polgári, mind katonai célokra felhasználható, és ezért exportellenőrzés alá esik. A szerszámgépek további példák a kettős felhasználású termékekre, amelyek exportja engedélyköteles lehet. A termék megnevezése a kettős felhasználású termékek osztályozása során kerül használatba a jellemzők és a felhasználási cél meghatározására. A termékek típusa döntő fontosságú az engedélykötelezettség szempontjából, mivel különböző jogi előírások vonatkoznak különböző kategóriákra. A kettős felhasználású termékek azok a termékek, amelyek mind polgári, mind katonai alkalmazásra alkalmasak. Az EU kontextusában a kettős felhasználású termékek szabályozása speciális mellékletekkel történik a kettős felhasználású rendeletben, amelyek technikai paramétereket és ellenőrzési kötelezettségeket határoznak meg. A kettős felhasználású termékek különböző területeken, mint az ipar, kutatás, orvostudomány vagy kommunikáció alkalmazhatók.

Az Európai Unióban a kettős felhasználású termékek kezelése az (EU) 2021/821 rendelet szabályozza. Ez egységes alapot teremt az ilyen termékek exportellenőrzésére a tagállamok között. Németországban a külgazdasági törvény (AWG) és a külgazdasági rendelet (AWV) egészítik ki az európai szabályozásokat. Ezek többek között előírják, hogy bizonyos kettős felhasználású termékek exportjához engedély szükséges. Ez akkor is érvényes, ha a felhasználási cél kizárólag polgári jellegű.

Az engedélykötelezettség meghatározása

Ezeknek a szabályozásoknak a vámjogi jelentősége jelentős. Azoknak a vállalatoknak, amelyek kettős felhasználású termékeket kívánnak exportálni, előre tisztázniuk kell, hogy fennáll-e engedélykötelezettség. Ebben az ún. EU kettős felhasználású termékek listája a mérvadó, amely rendszeresen frissül. Az EU kettős felhasználású rendelet mellékletei, különösen az I. és az 1. melléklet, központi terméklistákként szolgálnak az érintett termékek kategorizálására és jogi besorolására. Ezek a listák és részletes felsorolásaik határozzák meg a listán szereplő áruk technikai paramétereit és felhasználási céljait. A vámrendszerekben a kódolások döntőek az exportbejelentés során, hogy biztosítsák a kettős felhasználású termékek helyes besorolását és azonosítását. Az engedélykötelezettségek a kettős felhasználású rendeletből, az EU kettős felhasználású rendeletből és egyéb rendeletekből erednek, különböző típusú exportengedélyeket – nemzeti, EU-szerte érvényes és általános – kell figyelembe venni. A Német Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (BAFA) a megfelelő engedélyek kiadására illetékes hatóság a Német Szövetségi Köztársaságban. A kettős felhasználású termékek exportálása szigorú ellenőrzési eljárások alá tartozik a jogszabályi előírások betartásának biztosítása érdekében. Az export mellett az exportellenőrzés keretében a szállítás, tranzit és közvetítés is szabályozott a kettős felhasználású termékek esetében. A jogi alapot a rendeletek, a kettős felhasználású rendelet és az EU kettős felhasználású rendelete képezik, amelyeket rendszeresen aktualizálnak módosítások, változtatások és folyamatos igazítások révén. A Bizottság, különösen az Európai Bizottság felelős a rendelet és annak mellékleteinek átdolgozásáért és aktualizálásáért. A külgazdasági törvény és az európai és nemzeti jogalkotás különböző szintjei átfogóan szabályozzák az exportellenőrzést. A kettős felhasználású termékek exportja a Német Szövetségi Köztársaságban egyértelmű engedélyezési eljárás alá tartozik. Az EU rendelet 3. cikke központi jogi szabályozást jelent az exportellenőrzés szempontjából. Az exportellenőrzési előírások megsértése esetén súlyos büntetések fenyegetnek. Az exportellenőrzés számos témát magában foglal, amelyek a vállalatok számára nagy jelentőséggel bírnak, mint például a listák betartása, az engedélykötelezettségek és az exportok felügyelete. A kettős felhasználású termékek kifejezés olyan termékeket jelöl, amelyek mind polgári, mind katonai célokra felhasználhatók, és ezért különös jogi osztályozás és ellenőrzés alá tartoznak.

Mielőtt egy export megtörténik, az exportáló vállalatoknak átfogó vizsgálatokat kell végezniük. Először is meg kell állapítani, hogy az érintett termékek szerepelnek-e a terméklistán. Ezen felül meg kell vizsgálni, hogy az adott célországra vonatkoznak-e különös korlátozások, például egy embargó keretében, és hogy vannak-e konkrét gyanúk arra vonatkozóan, hogy az áru katonai vagy biztonsági szempontból kritikus célokra használható lehetne. Ha ilyen gyanú áll fenn, vagy bizonytalanság áll fenn, engedélyt kell kérni. Ha ez hiányzik, akkor még egy vétlen szabálysértés is súlyos jogi következményekkel járhat.

Nincs listán szereplő kettős felhasználású termékek: kockázatok és kötelezettségek

A listán nem szereplő kettős felhasználású termékek különös kihívást jelentenek az exportvállalatok számára. Még ha ezek a termékek nem is szerepelnek kifejezetten az EU kettős felhasználású rendeletének mellékleteiben, mégis használhatók katonai vagy más érzékeny célokra. Különösen az exportellenőrzés terén nagyobb óvatosság szükséges, mivel még a listán nem szereplő kettős felhasználású termékek exportja is engedélyköteles lehet.

Az EU kettős felhasználású rendelete az úgynevezett Catch-all klauzulát írja elő, amely szerint a listán nem szereplő termékek exportja is exportengedélyhez köthető, ha bizonyos kritikus felhasználási célokra szánják őket. Ez különösen azokra az esetekre vonatkozik, amikor olyan jelek vannak, hogy a termékek katonai végfelhasználásra, tömegpusztító fegyverek előállítására vagy más biztonságra nézve releváns célokra használhatók. A rendelet kötelezi az exportvállalatokat, hogy alaposan vizsgálják meg az áruik felhasználási céljait, és kétség esetén vonják be az illetékes hatóságokat.

A vállalatok számára ez azt jelenti, hogy nemcsak a listán szereplő kettős felhasználású termékekre kell figyelmet fordítaniuk, hanem a listán nem szereplő termékek esetében is átfogó kockázatelemzést kell végezniük. A Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (BAFA) Németország központi kapcsolódási pontja a kérdésekkel kapcsolatban az exportengedély vonatkozásában, és támogatást nyújt a bonyolult szabályok betartásában. Javasolt, hogy a listán nem szereplő kettős felhasználású termékek exportja előtt vizsgálják meg, hogy fennáll-e engedélykötelezettség és szükség esetén időben kérjenek exportengedélyt.

Az EU, a kettős felhasználású rendelet és a nemzeti szabályok előírásainak betartása elengedhetetlen az exportvállalatok számára, hogy elkerüljék a szabálysértéseket és az ezekkel járó szankciókat. Aki ismeri és figyelmet fordít a listán nem szereplő kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos kockázatokra és kötelezettségekre, nemcsak saját vállalatát védi a jogi és gazdasági hátrányoktól, hanem hozzájárul a nemzetközi biztonsághoz is.

Súlyos szankciók szabálysértések esetén

Meg kell különböztetni a szabálysértések és a bűncselekmények között. Aki például gondatlanul exportál egy engedélyköteles árut a szükséges engedély nélkül, az szabálysértést követ el a 19. § AWG értelmében. Ez akár 500 000 eurós pénzbírsággal büntethető. Ha szándékos szabálysértés történik például egy exporttilalom tudatos megkerülésével vagy egy embargó alá eső országba történő szállítással, rendszerint bűncselekményről van szó. Ezt szabadságvesztéssel lehet büntetni, akár öt évig, különösen súlyos esetekben pedig akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel. A kettős felhasználású termékek exportellenőrzési előírásainak megsértése súlyos büntetéseket von maga után, amelyek az elrettentés és a jogszabályok betartásának biztosítására szolgálnak.

A büntetőjogi következmények mellett gazdasági károk is fenyegetnek. A vállalatok nemcsak magas pénzbírságokkal és büntetőkövetelésekkel, hanem az exportjogok elvesztésével, a nemzetközi szankciós listákra kerüléssel, üzleti partnerek általi polgári jogi keresetekkel, valamint hatalmas hírnevük károsodásával is szembe kell nézniük. Különösen a nemzetközileg működő ágazatokban egy ilyen eset az egész üzleti modellt veszélyeztetheti.

Hatékony ellenőrzés

Annál fontosabb az exportellenőrzés hatékony felállítása a vállalaton belül. Ide tartozik egy hatékony megfelelési program kialakítása, amely biztosítja, hogy minden export jogilag ellenőrzött legyen és az engedélyköteles eljárások felismerhetők legyenek. Az alkalmazottakat rendszeresen oktatni kell, és állandó exportellenőrzési eljárásokat kell kialakítani. Az összes exportfolyamat világos dokumentálása segít kétség esetén bizonyítani, hogy a jogszabályi kötelezettségek betartásra kerültek.

Aki kettős felhasználású termékekkel kereskedik, nagy jogi és etikai felelősséget visel. Az exportellenőrzési előírások betartása nemcsak jogszabályi kötelezettséget jelent, hanem szolgálja a nemzetközi biztonságot és stabilitást is. Ezért e szabályok megsértése jelentős jogi és gazdasági következményekkel járhat.

Az MTR Legal Rechtsanwälte a vámjog területén nyújt tanácsadást és támogatást a vállalatoknak a jogbiztos nemzetközi kereskedelemben a kettős felhasználású termékekkel.

Keressen bátran bennünket kapcsolatba !

A versenytilalom központi szerepet játszik a forgalmazási jogban. A gyártók és szállítók számára a versenytilalom fontos eszköz, hogy gazdasági érdekeiket megvédjék a forgalmazási partnerekkel szemben, mint például kereskedelmi képviselők, szerződéses kereskedők vagy franchise átvevők. Különösen a forgalmazási kapcsolatok megszűnésekor jogi viták adódhatnak a versenytilalmak megengedhetőségével kapcsolatban.

A törvényi versenytilalom mellett a forgalmazási jogban a versenytilalom szerződésileg is megállapítható. Itt is figyelembe kell venni a jogszabályi előírásokat és korlátokat, mivel a versenytilalom jogsértések esetén érvénytelen lehet, állítja a gazdasági ügyvédi iroda MTR Legal, amely többek között kereskedelmi jogban és forgalmazási jogban is tanácsot nyújt.

Törvényi versenytilalom kereskedelmi képviselők számára

A kereskedelmi képviselők törvényi versenytilalmát a HGB 86. § 1. bekezdése szabályozza. A képviselőknek a törvény szerint a vállalat érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Ebből következik, hogy a szerződéses viszony alatt a vállalkozó beleegyezése nélkül nem végezhetnek versenyképes üzleti tevékenységet. Fontos tényező, hogy a vállalatok között valóban fennáll-e versenyhelyzet.

A szerződésben megállapított versenytilalom más forgalmazási partnerekre, például szerződéses kereskedőkre vagy franchise átvevőkre is vonatkozhat. Ehhez azonban egyedi szerződéses előírás szükséges. Különösen a szerződés utáni versenytilalmak esetében figyelembe kell venni a törvényi korlátokat.

Szerződéses kereskedők és franchise átvevők

A kereskedelmi képviselőkre vonatkozó szabályok közvetlenül nem alkalmazhatók a szerződéses kereskedőkre. Az üzleti kapcsolatból azonban úgynevezett „szerződéses kereskedői mellékkötelezettségek” adódhatnak. A Német Szövetségi Bíróság (BGH) állandó ítélkezési gyakorlatában elismerte, hogy a szerződéses kereskedők szerződéses viszonyuk során kötelesek bizonyos versenylojalitást tanúsítani.

A franchise átvevők esetében hasonló a helyzet, mivel a franchise jogot birtokló jogosult érdekelt a koncepciója, know-how-ja és márkaképe védelmében a saját forgalmazó partnerei versenye ellen. A versenytilalmak ezért a franchise rendszerekben is szokásosak és általában elismertek. Ugyanakkor szigorú versenyjogi ellenőrzésnek vannak alávetve.

Szerződés utáni versenytilalom

Szerződés utáni versenytilalmak megkötése különös elővigyázatosságot igényel. A kereskedelmi képviselők esetében a szerződés utáni versenytilalom feltételeit a HGB 90a. § szabályozza. Eszerint a tilalmat írásban kell megállapítani, és annak a kereskedelmi képviselő illetékességi területére vagy ügyfélkörére kell vonatkoznia. Továbbá meg kell határozni, hogy mely árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik a versenytilalom. Ezen felül nem tarthat tovább két évnél. Cserébe a szerződésben kárpótlási díj is jár a kereskedelmi képviselő számára.

Szerződéses kereskedők és franchise átvevők esetében a HGB 90a. § szabályai ugyan nem közvetlenül alkalmazandók, de analóg módon alkalmazhatók, ha összehasonlítható gazdasági függőség áll fenn.

Bírósági ítéletek a versenytilalmakról

A versenytilalmak rendszeresen foglalkoztatják a bíróságokat a forgalmazási jog területén. A BGH 1999. 10. 6-i ítéletében egy szerződéses kereskedő kárpótlási igényéről döntött (Az. VIII ZR 34/99). A karlsruhei bírák világossá tették, hogy szerződéses kereskedőnek, akire szerződés utáni versenytilalmat rónak, bizonyos körülmények között a kereskedelmi képviselők szabályai szerint kárpótlási igény jár. Az igény feltétele, hogy a szerződéses kereskedő a forgalmazói rendszerbe a kereskedelmi képviselőkéhez hasonlóan integrálva legyen, és köteles legyen ügyféladatokat átadni.

Egy másik, 1992. 2. 5-i ítéletben a BGH úgy döntött, hogy a franchise átvevők számára is megengedhető a versenytilalom, ha az a franchise jogot birtokló know-how-jának védelmét szolgálja (Az. KZR 23/90). Azonban a tilalom nem haladhatja meg a szükséges mértéket. Itt is általában kárpótlási igény szükséges, ha a tilalom gazdaságilag terhelő hatással bír.

A Müncheni Felsőbb Tartományi Bíróság 2014. 2. 13-i ítéletében világossá tette, hogy már a folyamatban lévő forgalmazói szerződés alatt a kereskedő versenyellenes tevékenysége komoly okot jelenthet az azonnali felmondásra (Az. 23 U 2404/13). Egy hallgatólagos versenytilalom a szerződéses viszony átfogó képéből levezethető.

A versenytilalom jogi biztonsággal történő megállapítása

A versenytilalmak a forgalmazási jog hatékony, de kényes eszközei. Jogos érdekek védelmét szolgálják, de nem szabad túlzottaknak lenniük. Ennek megfelelően kellene őket gondosan, egyénileg megállapítani a szerződésben. Ezen túlmenően a megállapodásokat rendszeresen át kell vizsgálni az új jogi fejlemények fényében és szükség esetén módosítani.

Az MTR Legal nagy tapasztalattal rendelkezik a kereskedelmi jog területén, és tanácsot nyújt a versenytilalmakkal és másforgalmazási jogtéren.

Keressen meg bennünket nyugodtan Kapcsolatba lépni velünk!

Az általános szerződési feltételek, röviden ÁSZF, előre megfogalmazott szerződési feltételek, amelyeket általában egy vállalat több szerződéshez felhasznál. Ezáltal az üzleti folyamatok egységesítése és egyszerűsítése a cél. Ahelyett, hogy minden egyes szerződést külön-külön tárgyalnának meg, az ÁSZF a szerződés részévé válik. Ahhoz, hogy az ÁSZF jogbiztos módon beépíthető legyen és érvényesüljön, bizonyos jogi feltételeknek kell teljesülniük.

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) a legtöbb szerződés szerves részét képezik, különösen üzleti kapcsolatokban. Fontos szempontok, mint például szállítási feltételek, fizetési feltételek, jótállás vagy felelősségkorlátozások lehetnek az ÁSZF részei. Mindig fontos, hogy az ÁSZF révén egyetlen szerződő fél se kerüljön méltánytalan hátrányba. Ilyen esetekben az érintett ÁSZF-kikötések érvénytelenek lehetnek, ahogyan azt a gazdasági ügyvédi iroda, a MTR Legal Rechtsanwälte, amely többek között kereskedelmi joggal és szerződési joggal foglalkozik, hangsúlyozza.

Az ÁSZF beépítése egy szerződésbe

Az ÁSZF hatékony szerződési elemmé válása érdekében a szerződéskötéskor azokat a szerződő fél tudomására kell hozni. Ez általában olyan utalásokkal történik, mint például „Az általános szerződési feltételeink érvényesek.” azzal a lehetőséggel, hogy ezeket megtekinthessék. Falitábla, melléklet vagy egy weboldalra mutató hivatkozás lehetővé teheti a betekintést. A szerződő félnek továbbá el kell fogadnia az ÁSZF érvényességét. Üzleti forgalomban (B2B) valamivel kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak, ám itt is szükség van egy egyértelmű megállapodásra.

Figyelembe kell venni az ún. meglepő kikötéseket: a BGB 305c paragrafusa szerint azok az ÁSZF-kikötések, amelyek anélkül kerültek a szerződésbe, hogy a másik fél számíthatna rájuk – például rejtett vagy szokatlan kikötésekkel – nem tekintendők beépítettnek.

Méltánytalan hátrány okozása ÁSZF-kikötés által

Az ÁSZF-ek tartalmának ellenőrzése központi kérdés. Nem minden olyan szabályozás, amelyet egy vállalat a saját ÁSZF-ébe beépít, jogilag is megengedett. A BGB 307. § szerint egy ÁSZF-kikötés akkor érvénytelen, ha az szerződéses partnert méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozza. Ez akkor áll fenn, ha a kikötés nem felel meg a törvény alapvető gondolatainak, vagy jelentős jogokat és kötelezettségeket korlátoz anélkül, hogy ez tárgyilagosan indokolt volna.

A BGB 308. § szerint olyan kikötések is érvénytelenek lehetnek, amelyek még pontosabb mérlegelésre szorulnak. Ilyenek például azok a kikötések, amelyek a használónak túl hosszú visszalépési jogot biztosítanak, túl rövid határidőt írnak elő a követelések érvényesítésére, vagy hallgatás esetén fiktív beleegyezést feltételeznek az ügyféltől. Egy ilyen kikötés érvényessége az egyedi esettől, különösen pedig a szerződés típusától és a felek érdekhelyzetétől függ.

Általánosan tilosak azok a kikötések, amelyek a kártérítési igények teljes kizárását írják elő súlyos gondatlanság esetén, az újonnan gyártott termékek hibáinak egy év alatti elévülési idejét lerövidítik, vagy generálisan kizárják a jótállást. A BGB 309. § szabályozza, mely kikötések semmilyen körülmények között nem megengedettek.

Érvénytelen ÁSZF-kikötések jogi következményei

Ha egy kikötés a BGB 307-309. § megsértése miatt érvénytelennek minősül, semmis – ez azt jelenti, hogy nincs hatálya. A szerződés azonban egyébként érvényben marad, ha az érvénytelen kikötés nélkül is fenn tud állni. Az érvénytelen kikötés helyére ilyenkor a törvényi szabályozás lép. Nem megengedett, hogy az érvénytelen kikötést egyszerűen egy hasonló, de csak kicsit enyhébb szabályozással helyettesítsük.

Következmények jogellenes ÁSZF-kikötések esetén

A jogellenes ÁSZF-kikötések alkalmazói nem csak azok érvénytelenségével, hanem versenyjogi következményekkel is számolhatnak. Fogyasztóvédelmi központok, versenyszövetségek és versenytársak figyelmeztetésekkel élhetnek azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek jogellenes ÁSZF-et használnak. Következményként tiltói perek és pénzügyi követelések fenyegetnek.

Alapvetően az ÁSZF hasznos eszköz az üzleti forgalomban. Azonban nem szolgálhat arra, hogy a szerződéses partnerek jogait egyoldalúan kiüresítse. Törvényileg tilos vagy méltánytalanul hátrányos kikötések semmisek, és jogi és gazdasági hátrányokat hozhatnak a vállalatok számára. Az átláthatóság, érthetőség és igazságosság mindig mércének kell maradnia az ÁSZF kialakításánál.

Ezért javasolt az ÁSZF-ek rendszeres felülvizsgálata jogbiztonságuk érdekében. Így biztosítható, hogy az új törvényi szabályozásokat megfelelően figyelembe veszik.

MTR Legal Rechtsanwälte tanácsot ad a kereskedelmi jogban und szerződési jogban.

Keressen fel bennünket kapcsolat felvételével!

A Kölni Felsőbb Bíróság jelentősen megerősítette a kereskedelmi képviselők jogait a vállalattal szemben. A 2024. szeptember 23-i határozatában a Kölni Felsőbb Bíróság egyértelművé tette, hogy egy kereskedelmi képviselő a sürgős felmondást követően nem köteles visszafizetni az általa kapott támogatásokat (Az. 19 U 71/24). Az adott szerződéses klauzula a kereskedelmi képviselő aránytalan hátrányt okozó rendelkezését képezi.

Ha a kereskedelmi képviselő és az ügyfél cég közötti együttműködés megszűnik, vita alakulhat ki az elmaradt kifizetések miatt. Ezért különösen fontos, hogy a kereskedelmi képviselői szerződésben részletesen szabályozzák a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződés megalkotásakor ügyelni kell arra, hogy az a jóhiszeműség elvének megfeleljen, és egyik fél se kerüljön aránytalan hátrányba. Egyébként az ilyen rendelkezések érvénytelenek lehetnek, ahogyan azt az MTR Legal gazdasági jogi iroda, amely többek között a kereskedelmi joggal foglalkozik, rámutat.

A támogatást sürgős felmondás esetén vissza kell fizetni

Ezt mutatja a Kölni Felsőbb Bíróság döntése is. A tárgyalt esetben egy kereskedelmi képviselő egy biztosítótársasággal kötött ügynökségi szerződést, mely többek között a költségtámogatások kifizetését is előírta. A kereskedelmi képviselő által kapott támogatások összesen körülbelül 44.000 eurót tettek ki, és a szerződés egy klauzulája szerint vissza kellett fizetni, ha az ügynökségi szerződést sürgős okból felmondják. A visszafizetés függetlenül attól történt volna, melyik szerződő fél mondja fel a szerződést.

Végül a szerződést a kereskedelmi képviselő sürgős okból mondta fel. Az adott szerződéses klauzulára hivatkozva a vállalat ezután a költségtámogatások visszafizetését követelte.

A Kölni Felsőbb Bíróság elutasítja a visszafizetés iránti keresetet

A Kölni Kerületi Bíróság elutasította a visszafizetés iránti keresetet, és a Kölni Felsőbb Bíróság a fellebbezési eljárásban megerősítette ezt a döntést. A bíróság megállapította, hogy az ügynökségi szerződés visszafizetési klauzulája aránytalan hátrányt okoz a kereskedelmi képviselőnek, és ezért a német Polgári Törvénykönyv (BGB) 307. szakaszának (1) bekezdése alapján érvénytelen.

A klauzula azt írta elő, hogy a visszafizetési kötelezettség függetlenül attól áll fenn, hogy melyik fél mondja fel a szerződést. Ezáltal a kereskedelmi képviselő aránytalanul hátrányos helyzetbe kerül, mivel akkor is visszafizetésre kényszerül, ha a szerződés megszüntetését a társaság jogsértő magatartása okozta, és emiatt a képviselő felmond. Ez ellentétes a jóhiszeműség elveivel – állítja a Kölni Felsőbb Bíróság.

Jogtalan beavatkozás

A bíróság továbbá kifejtette, hogy a visszafizetési kockázat még indokolt sürgős felmondás esetén is tényleges nyomást gyakorol a képviselőre, hogy ne éljen a felmondási jogával. Ez jogtalan beavatkozást jelent a törvény által garantált alakítási jogba. A vállalatnak nincs visszafizetési joga a költségtámogatásokra vonatkozóan – állítja a Kölni Felsőbb Bíróság.

A döntésével a Kölni Felsőbb Bíróság megerősítette a kereskedelmi képviselő rendkívüli felmondáshoz való jogát a HGB 89a szakasza szerint. Egyértelművé tette, hogy ezt a jogot nem szabad pénzügyi szankciókkal meghiúsítani.

Szerződési klauzulák felülvizsgálata

A szerződések megalkotásakor, különösen a vállalat részéről, ügyelni kell arra, hogy a visszafizetési klauzulák differenciáltan legyenek kialakítva, és különbséget tegyenek a szerződő fél között, amelyik felmondja a szerződést. Ahogy a Kölni Felsőbb Bíróság döntése is rámutat, az „indokolt okból” történő felmondás esetén alkalmazott általános visszafizetési követelmények érvénytelenek, ha az érdemi felmondás esetén is terhelik a képviselőt.

Az ilyen klauzulákat alkalmazó vállalatoknak most sürgősen felül kell vizsgálniuk és módosítaniuk kell azokat. Egyébként elveszíthetik a visszafizetési követeléseiket, vagy jogi vitákat provokálhatnak. A kereskedelmi képviselők számára a Kölni Felsőbb Bíróság döntése annak jelzése, hogy a visszafizetési klauzulák nem tarthatják vissza őket a szerződés indokolt okból történő felmondásától.

A Kölni Felsőbb Bíróság döntése azt is mutatja, hogy fontos, hogy a felek a szerződéskötés során fair módon járjanak el egymással, és tartsák tiszteletben a jóhiszeműség elveit. Az existing szerződéseket ezért különösen a támogatási megállapodások szempontjából át kell tekinteni és biztosítani, hogy a rendelkezések jogszerűek legyenek.

MTR Rechtsanwälte tanácsot nyújt a kereskedelmi képviselők jogában és a kereskedelmi jog további témáiban.

Nyugodtan vegye fel velünk a kapcsolatot!

Lehet-e egy steak, rántott szelet vagy kolbász vegetáriánus vagy vegán, és egyáltalán nevezhetjük-e növényi alapú terméket így? Ez a kérdés a Európai Bíróságot foglalkoztatta. 2024. október 4-i ítéletében (Ügyszám: C-438/23) az Európai Bíróság egyértelművé tette, hogy tisztán növényi élelmiszerek is viselhetik állati eredetű termékek megnevezését, amennyiben ezekre a termékekre vonatkozóan nincs jogilag előírt megnevezés. Egy átfogó nemzeti tilalom, amely a vegetáriánus vagy vegán termékek megnevezését, például steak egyszerűen tiltja, nem megengedett – mondták a bírák Luxemburgban.

Az élelmiszerek elnevezése gyakori vitapont a versenyjogban. Alapvetően nem hirdethetőek úgy, hogy a fogyasztókat megtéveszthetik. Egy vegán steak ellentmondás lehet, hogy a fogyasztókat megtéveszti-e ez, az egy másik kérdés – mondja az MTR Legal gazdasági jogi iroda, amely többek között a versenyjogban nyújt tanácsot.

Francia tilalom az Európai Bíróság előtt

Az eljárás kiindulópontja az Európai Bíróságon egy francia rendelet volt, amely megtiltotta a „kolbász”, „steak” vagy „rántott szelet” kifejezések használatát növényi alapú termékek esetében. A tilalom akkor is érvényes volt, ha a termékeket egyértelműen „vegán” vagy „vegetáriánus” címkével látták el.

Több szervezet és vállalkozás tiltakozott a rendelet ellen. Úgy érezték, hogy a tilalom korlátozta vállalkozói szabadságukat és versenybeli esélyeiket. Ezért követelték, hogy nyilváníttasson semmissé a rendelet. A francia Államtanács ezt követően az Európai Bírósághoz fordult. A központi kérdés az volt, hogy az EU-joggal – különösen az (EU) 1169/2011 rendelettel – összhangban van-e, hogy egy tagállam meghatározott kifejezések használatát kizárólag állati eredetű termékeknek tartja fenn, még akkor is, ha a megnevezés egyértelmű kiegészítéssel, például „növényi” vagy „vegán” egészül ki.

Átfogó tilalom nem megengedett

Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a hús fogalmak növényi termékekre való általános, átfogó tiltása megsérti az uniós jogot, amennyiben nincs uniós szinten előírt különleges megnevezés. Egy nemzeti jogszabály, amely általánosan bizonyos fogalmakat kizárólag állati eredetű húsáruknak tart fent, nem megengedett. Továbbá feltételezhető, hogy a rendelet által biztosított információk elegendő fogyasztóvédelmet nyújtanak – mondták a bírák Luxemburgban.

Ha egy EU-tagállam nem vezetett be jogilag előírt megnevezést, a vegán vagy vegetáriánus élelmiszerek gyártóit nem gátolhatja egy általános tilalom a szokásos megnevezések használatában – fejtette ki az Európai Bíróság tovább.

Az EU-bio-logó használata

Egy másik esetben az Európai Bíróság szintén 2024. október 4-én döntött az EU-bio-logó használatáról (Ügyszám: C-240/23). Az eljárás egy olyan italról szólt, amely bio összetevők mellett hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmazott. A német hatóságok megtiltották a gyártónak az EU-bio-logó használatát ezen a terméken, mivel az ilyen adalékok az EU 2018/848 rendelete szerint csak akkor engedélyezettek, ha azok törvényileg előírtak. Ez itt nem áll fenn.

Ellenkezőleg, ezt a gyártó vitatta. Véleménye szerint a hasonló, az USA-ból behozott termékekkel szembeni egyenlőtlen bánásmód áll fenn. A háttér az, hogy az USA harmadik országnak számít, amelynek termelési és ellenőrzési előírásait az EU-éval egyenértékűnek tekintik. Ez azt jelenti, hogy a termékek, amelyek megfelelnek az USA ökológiai vagy biotermelési előírásainak, az EU-ban is így értékesíthetők.

Versenytársat sértő hátrányos megkülönböztetés

Az Európai Bíróság többnyire a német gyártó véleményét osztotta, és versenytársat sértő hátrányos megkülönböztetést állapított meg. Hangsúlyozta, hogy az EU-bio-logót csak akkor lehet importált élelmiszereken használni, ha ezek teljes mértékben megfelelnek az EU termelési előírásainak az EU-bio-logóval való tanúsításhoz. A harmadik országok szabványainak puszta elismerése nem elegendő. Ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy a fogyasztók megtévesztését és a belső piac versenyferdítését okozza.

Az Európai Bíróság azonban kikötötte, hogy ez az EU-bio-logó használatára vonatkozik. Ha egy harmadik ország saját tanúsítással rendelkezik ökológiai/biotermékekre, akkor ez az EU-ban is használható, amennyiben nem kelti azt a benyomást, hogy a termék megfelel az EU előírásainak.

Az Európai Bíróság ítéletei rámutatnak, hogy a vállalatoknak továbbra is alaposan meg kell tervezniük termékmegjelenítéseiket, és átláthatóan kell tájékoztatniuk az összetevőkről és a gyártási módról.

MTR Legal Jogászok tanácsot nyújtanak a szellemi tulajdonvédelemben és a versenyjogban.

2025. május 1-jén Németországban átfogó reform lépett életbe a névjog területén. Az új szabályozás célja, hogy a családok, különösen a házastársak és szülők több szabadsággal és rugalmassággal rendelkezzenek a családi név megválasztásában. Ugyanakkor jogi keretek jönnek létre, amelyek jobban reagálnak a mai életrealitásokra, például mozaikcsaládok, élettársi kapcsolatok, vagy válást követően.

A névjog sok család és házaspár számára fontos téma. A reformmal a jogalkotó a névjogot a valós körülményekhez igazította és liberalizálta. Az újdonságok nemcsak a német útlevéllel rendelkező állampolgárokra vonatkoznak, hanem minden személyre, aki szokásos tartózkodási helye Németországban van, így MTR Legal Rechtsanwälte ügyvédi iroda, amely többek között családjoggal foglalkozik.

Kettős nevek mindkét házastárs számára lehetségesek

Az egyik legfontosabb újítás a házasságkötéskor a névválasztást érinti. A jövőben mindkét házastárs vezethet közös kettős nevet családi névként. Eddig csak az egyiküknek volt lehetősége, hogy a születési nevét a partner vezetéknevével kombinálja kettős névvé. A másik házastársnak egyetlen családi név mellett kellett döntenie. A reform megszünteti ezt az egyenlőtlen bánásmódot, és több teret ad az egyéni döntéseknek. A kettős név írható kötőjellel vagy anélkül.

A partnerek továbbra is dönthetnek úgy, hogy megtartják saját vezetéknevüket, vagy választhatnak közös egységes nevet. A reform bővíti tehát a lehetőségeket anélkül, hogy megszüntetné a korábbiakat.

Már meglévő házasságok esetén is utólag módosítható a házassági név.

Gyermekek névadása

A reform jelentős változásokat hoz a gyermekek névadása terén is. A jövőben a szülők kettős nevet adhatnak gyermekeiknek, amely a szülők családneveiből tevődik össze – függetlenül attól, hogy házasok-e vagy sem. Feltétel, hogy minden szülőnévből csak egy komponenst válasszanak. Egy gyermek tehát például Maier-Müller vagy Müller-Maier nevet viselhet, ha a szülők megfelelő vezetéknevekkel rendelkeznek. A gyermekek akkor is viselhetnek kettős nevet, ha a szülők nem.

A nevek sorrendjének eldöntése a szülőkre hárul, ahol az új jog kifejezetten nyitva hagyja, melyik név szerepeljen elsőként.

Névláncok nem lehetségesek

Az ellentétes választási lehetőségek ellenére egy fontos korlátozás továbbra is fennáll: úgynevezett névláncok, amelyek több mint két névelemből állnak, továbbra is tilosak. Ez mind a házastársakra, mind a gyermekekre vonatkozik. Aki már kettős nevet visel és megházasodik, nem tarthat meg mindkét korábbi névelemet az új házassági kettősnévben. Az egyik részt kell választani. A gyermekek esetében minden szülőnévből csak egy rész használható. Az új névjog így legfeljebb két nevet engedélyez.

Újonnan szabályozott a névadás élettársi közösségekben is. Bár a nem házas párok továbbra sem viselhetnek közös családi nevet az új szabályok szerint, gyermekeiknek a jövőben adhatnak kettős nevet a szülők két családnevéből.

Névcsere különválás és válás után

A reform egy másik fontos része az elvált házasságokból vagy különválásokból származó gyermekeket érinti. Ha a gondozó szülő a különválás után felhagy a közös házassági névvel, és visszaveszi születési nevét, a jövőben a gyermek is megváltoztathatja nevét. A változtatás azonban nem történhet a gyermek akarata ellenére. Ha a gyermek kiskorú, mindkét szülőnek bele kell egyeznie, amennyiben közös szülői felügyeleti joguk van. Csak indokolt kivételes esetekben, például ha egy szülő nem járul hozzá, és ez ellentétes a gyermek érdekével, kérhető bírósági döntés.

Azok a mostohagyermekek is, akik a házasságkötés után a házastárs nevét vették fel, válás után visszavehetik eredeti nevüket.

Nemzetközi névjog

A névviselést már nem az állampolgárság szabja meg, hanem az az állam joga, ahol az illető szokásos tartózkodási helye van. Így a Németországon kívül szokásos tartózkodási hellyel bíró német állampolgárok, akik 2025. április 30-a után házasodnak, az az állam névjoga szerint élnek majd, ahol lakóhelyük van. Ez vonatkozik azoknak a gyermekeknek a névválasztására is, akik 2025. május 1-je után születnek. Külön nyilatkozattal azonban választható a német névjog is.

A névváltoztatásokért az anyakönyvi hivatalok felelnek. Névcsere esetén azonban olyan dokumentumokat, mint a személyi igazolvány, jogosítvány, stb. is meg kell változtatni.

Az MTR Legal Rechtsanwälte tanácsot nyújt a névjog és további családjogitémákban.
Keressen bennünket bizalommal!

Körülbelül 278 millió eurót fektettek be a befektetők a ProReal Europa 9 és ProReal Europa 10 tőkebefektetéseibe – most pedig az a veszély fenyegeti őket, hogy elveszítik pénzük nagy részét. A két ProReal-társaság kötelező közleménye után, amelyet a BaFin 2025. május 5-én közzétett, a befektetők valószínűleg befektetett tőkéjük 95 százalékát elveszítik. Kamatos kifizetésekre sem lehet már számítani.

Az, hogy a ProReal Europa 9 GmbH és a ProReal Europa 10 GmbH alárendelt kötvényeinek befektetői jelentős pénzügyi veszteségek elé nézhetnek, már régóta világos volt. Hogy most szinte teljesen elveszítik befektetett tőkéjüket, valószínűleg mégis súlyos csapást jelent a befektetők számára. A pénz azonban még nincs végérvényesen elveszve. A befektetők még mindig megtehetik, hogy kártérítési igényeket jelentsenek be, ahogyan azt a MTR Legal gazdasági ügyvédi iroda is javasolja, amely nagy tapasztalattal rendelkezik a tőkepiaci jog terén és a befektetők érdekeit következetesen képviseli.

A befektetők körülbelül 278 millió eurót fektettek be

A ProReal Europa 9 és 10 GmbH a One Grouphoz tartozik, és körülbelül 278 millió eurót szerzett alárendelt kötvények révén a befektetőktől. Pénzükkel a befektetők közvetetten ingatlanprojektekben vehettek részt, mivel a kibocsátó vállalatok a befektetők pénzét nagyobb részt kamatozó alárendelt hitelekként adták tovább a SC Finance Four pool társaságnak, amely ezek után további projektvállalatoknak adta át a pénzeket.

Ez a finanszírozási kör azonban megingott, amikor a SC Finance Four 2024 tavaszán csődeljárást kellett kezdeményeznie. Ennek oka az ingatlanválság volt, amely a különböző ingatlanprojektekben is éreztette hatását. Mivel a SC Finance Four a befektetők pénzét szintén alárendelt hitelekként adta a projektvállalatoknak, nem tudott követeléseket benyújtani a projektvállalatokkal szemben, és maga is csődbe ment.

Ezáltal a befektetők pénze, akik alárendelt hiteleket nyújtottak a ProReal-társaságoknak, veszélybe került. A megállapodott alárendelés miatt nem tudnak követeléseket benyújtani a társaságokkal szemben, ha az csődeljárás megindulását, vagy akár annak fenyegetését is eredményezhetné.

A befektetők kevesebb mint 5 százalékot kapnak vissza

A SC Finance Four megpróbálkozott egy saját csődeljárás keretében talpra állni. Azonban a potenciális befektetővel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. Ezt követően a ProReal Europa 9 GmbH és a ProReal Europa 10 GmbH visszavonták követeléseiket a SC Finance Four csődeljárása során, és közvetlenül a befektetőnek adták el ezeket. A ProReal Europa 9 GmbH a követelések eladásából körülbelül 6,2 millió eurós bevételt ért el, míg a ProReal Europa 10 GmbH körülbelül 10,8 millió eurót kapott. Ez messze nem elegendő a befektetők követeléseinek kielégítéséhez. Ahogyan a társaságok közölték, a befektetési tőke névértékéhez viszonyítva kevesebb mint 5 százalékot kapnak vissza. Kamatkövetelések kifizetése a jelenlegi vagy jövőbeli időszakra nem várható.

A befektetők számára a ProReal Europa 9 GmbH és a ProReal Europa 10 GmbH részvételük pénzügyi katasztrófává vált, amely közel teljes veszteséget jelent. Még inkább felveti a kártérítési igények kérdését.

Tájékoztatás a vagyontárgyakba történő befektetések kockázatairól

Az alárendelt kötvényekkel történő tőkebefektetések a befektetők számára rendkívül kockázatosak, mivel az alárendeltség miatt csak nehezen tudnak követeléseket benyújtani a kibocsátókkal szemben. A csődeljárás során minden más hitelező elsőbbséget élvez, így ügyelniük kell arra, hogy ne maradjanak pénz nélkül.

A ProReal Europa 9 és 10 befektetői most fájdalmasan megtapasztalhatták, milyen kockázatos is a befektetésük. Ugyanakkor a befektetési tanácsadóknak vagy brókereknek el kellett volna mondaniuk nekik a meglévő kockázatokat, különösen a teljes veszteség kockázatát. Ha a meglévő kockázatokat bagatellizálták vagy elhallgatták, kártérítési felelősséget vállalhattak.

Emellett az emissziós prospektusoknak minden olyan aspektusról tájékoztatniuk kell, amelyek fontosak lehetnek a befektetési döntéshez. Ide tartoznak a kockázatok is. A hiányzó, hiányos vagy téves információk prospektushibából eredő kártérítési igényekhez vezethetnek.

MTR Legal Rechtsanwälte tanácsa a tőkepiaci jog és a ProReal-sorozat érintett befektetőinek oldalán áll.
Vegye fel a kapcsolatot velünk!

A szellemi tulajdon védelme a vállalatok számára döntő sikerfaktor egyre inkább innovációvezérelt gazdaságban. Ezért a szellemi tulajdont vagy Intellectual Property (IP) következetesen védeni kell másoktól. Az iparjogvédelem biztosítja a szükséges jogi eszközöket, amelyek a technikai találmányok, márkák, dizájnok és üzleti megjelölések biztosítására szolgálnak. Ehhez egy hatékony pervezetés is tartozhat.

A szellemi tulajdon sok iparágban nagy értéket képvisel a vállalatok számára. Védjegynevek vagy szabadalmak esetén időben be kell jegyeztetni a védelmi jogokat, hogy elkerüljék a harmadik felek általi utánzást és a gazdasági veszteségeket. Egy bejegyzett védelmi jog nemcsak a kizárólagos használati jogot adja a tulajdonosnak, hanem a lehetőséget is, hogy jogsértés esetén felszólítson, illetve bíróság elé állítson, például tilalom és kártérítés érdekében, így tanácsolja az MTR Legal Rechtsanwälte ügyvédi iroda, amely többek között iparjogvédelemben ad tanácsot.

Szabadalmak, márkák, dizájnok és üzleti titkok védelme

Az iparjogvédelem az immateriális javak jogának egyik részterülete, amely különösen a gazdaságilag hasznosítható szellemi teljesítmények védelmére szolgál. Ide tartozik:

• Szabadalmi védelem: A szabadalmi törvény, illetve a használatiminta törvény értelmében az új, feltalálói és iparilag alkalmazható technikai találmányokat szabadalomként vagy használatimintaként lehet védeni.
• Márkavédelem: A védjegyként való bejegyzéssel olyan jelöléseket lehet megvédeni, amelyek alkalmasak arra, hogy egy vállalat áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessék másokéitól. Ide tartoznak szavak, betűk, számok, ábrák, színek, hologrammok, multimédiás jelek, hangok, vagy akár a forma.
• Dizájnvédelem: A dizájnok, korábban mintaoltalmak, magas felismerési értéket biztosíthatnak az ügyfelek számára és értékesítési érvek lehetnek. Ezért a dizájnvédelem is, a termék külső kialakításának, formájának, színének és vonalvezetésének védelme fontos a vállalatok számára.
• Titokvédelem: A titokvédelemmel a 2019-ben hatályba lépett üzleti titokvédelmi törvény (GeschGehG) révén kifejezett védelmet biztosítanak a bizalmas know-how és üzleti titkok számára.

Bizonyos korlátozásokkal a szerzői jog is az iparjogvédelem hatálya alá tartozik.

Védelmi jogok megsértése

Gyakran előfordul, hogy egy védelmi jogot tudatosan vagy tudatlanul megsértenek. A tipikus jogsértések közé tartozik például egy védett logó jogtalan használata, egy meglévő szabadalmat sértő termék forgalmazása, egy dizájn új termékcsaládba való jogtalan átvétele vagy egy bejegyzett védjegy használata. Ilyenkor a jogok tulajdonosának gyorsan kell cselekednie, a jogok peren kívüli érvényesítésétől kezdve a pervezetésig, azaz a jogok bírósági érvényesítéséig. A jogi lépések peren kívül például felszólítással és eltiltó nyilatkozattal kezdődhetnek. Ha nem sikerül megegyezni, gyakran csak a polgári bíróság előtti eljárás marad. Szükség esetén ez lehetőleg ideiglenes intézkedés útján, vagy eltiltás, tájékoztatás és kártérítés iránti keresettel történik.

A jogok hatékony érvényesítése érdekében célszerű a bizonyítékokat rendszeresen biztosítani, pl. próba vásárláson keresztül, képernyőképek és dokumentáció segítségével. A felszólítást gondosan meg kell fogalmazni, és a megfelelő keresettípust kell választani. A különböző ügyek helyzetétől függően párhuzamos eljárás is indokolt lehet a Német Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál (DPMA), az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPA) vagy az EUIPO-nál.

Ismerd meg és használd következetesen a védelmi jogokat

Az iparjogvédelem fontos eszköz a szellemi tulajdon biztosítására. Azok a vállalatok, amelyek ismerik, következetesen használják és szükség esetén bírósági úton érvényesítik védelmi jogaikat, fontos előnyt biztosítanak maguknak a piacon és versenyelőnyt szereznek. A pervezetés központi szerepet játszik ebben. Ez komplex és specializált tudást igényel. Gyakran szükséges technikai tényállásokat tisztázni, nemzetközi aspektusokat figyelembe venni vagy stratégiai döntéseket hozni.

Amikor a vállalati know-how és bennfentes információk az eljárás tárgyává válnak, szükségessé válhat megfelelő titokvédelmi intézkedéseket hozni.

Legyen szó a bejegyzett védelmi jogok védelméről vagy versenyjogi jogsértésekről, az MTR Legal Rechtsanwälte segít a jogok érvényesítésében. A mandantummal szoros együttműködésben megbeszélésre kerülnek a jogi lehetőségek és a megközelítés, hogy az adott esetben a legjobb megoldást találják.

Az MTR Legal Rechtsanwälte országosan tanácsot ad az iparjogvédelemben és a pervezetésben.
Vegye fel velünk a kapcsolatot !